Kahler Frigyes: Egy papgyilkosság a jogtörténész szemével. Brenner János volt rábakethelyi káplán meggyilkolásának körülményei és az ügy utóélete (Szentgotthárd, 2005)
3. rész: Mit tudhatunk még a Brenner-gyilkosságról - IV. Fejezet. Bizonyítékok, adatok a büntető ügy keretein kívül
alsórököni vendéglő betörés után hallgatta ki Kaposi György Kóczánt, aki úgy vallott, hogy tettenérése és leleplezése esetén „vaspajszerrel szétvertem volna a fejüket” - ti. a tettenérőknek. Ekkor „felrémlett bennem, hogy Brennert harminchét késszúrással, brutális módon ölték meg. A budapesti kollégáknak is gyanús lett Kóczán, mert hamarosan megjött a híre, hogy a kőműves beismerte, hogy ő ölte meg a papot.” 486 Kaposi története - amelyből a 37 késszúrás ment át később a köztudatba a 24 helyett - aligha lehet így igaz. Igaznak kell elfogadnunk, hogy 1962-ben Kóczánt a rendőrség olyan személyként kezelte, aki alkalmas arra, hogy - szükség esetén - a gyilkossági ügy gyanúsítottja lesz. 1962-ben erről azonban Kóczánnal senki sem beszélt, csupán a hozzátartozóknak tettek fel kérdéseket.487 Kóczánt először - mint az előbb hivatkozott ítélet is megerősíti - csak 1965 áprilisában hallgatták ki a Brenner-gyilkosság ügyében. Kaposi őrnagy tehát jócskán összecsúsztatta az éveket. Lehet-e mindez véletlen? Ha 1962-ben Kóczán beismerte a papgyilkosságot, miért kellett várni 1965 áprilisáig a hivatalos gyanúsítással? Ez nem jellemző a nyomozások menetére. A nyomozóhatóság abban érdekelt általában, egy beismert főbenjáró bűntett nyomozását a lehető leghamarabb lezárja. Ettől csak nyomós okból tértnek el. Meg kell tehát keresni a nyomós okot. 1962-ben Tóka Ferenc már felmentő ítélettel szabadlábon van. Az új gyanúsított beismer, a bűnjelek rendelkezésre állnak. Bűnüldözési ok tehát nem késleltethette 1965-ig az ügy lezárását. Az okot tehát a politika világában kell keresni. Az MSZMP PB 1960. március 1-i állásfoglalásában. A ,, Jelentés a vallásos világnézet elleni harcról és a vallásos tömegek közötti felvilágosító nevelő munka feladatairól hozott határozat végrehajtásáról". A határozat sürgeti az ateista propaganda korszerűsítését és fokozását, „a harcot tudományos alapokra kell helyezni” - áll a dokumentumban, - miközben a rendőrség politikai osztálya feladatul kapta a hatvanas évek első felének nagy letartóztatási hullámának elindítását, különösen az egyetemi és középiskolai fiatalsággal foglalkozó papokkal szemben. 1964-ben arról is párthatározat született, hogy pedagógus pályára felkészítő egyetemekre és főiskolákra vallásos családból származó jelentkező nem iskolázható be. Miközben a kommunista világban - így Magyarországon is - folyik a vallás felszámolását célzó politika, a Vatikánban a pápai trónra kerülő XXIII. János pápa488 meghirdette az új keleti politikát. A később is sokak által bírált 486 Vasvármegye 1990. szeptember 1. 487 **** p ] g 488 XXIII János pápa családi nevén Angelo Ginseppe Roncalli (Sotto il Monte, 1881. november 25. - Róma, 1963. június 3.) 1904-ben szentelték pappá. A bergamói püspök titkára. Egyháztörténetet, patrológiát és apologetikát tanít. Az I. világháborúban tábori lelkész. A háború 150
