Kahler Frigyes: Egy papgyilkosság a jogtörténész szemével. Brenner János volt rábakethelyi káplán meggyilkolásának körülményei és az ügy utóélete (Szentgotthárd, 2005)
3. rész: Mit tudhatunk még a Brenner-gyilkosságról - IV. Fejezet. Bizonyítékok, adatok a büntető ügy keretein kívül
Fontos adat - s ezt csak ebből a forrásból tudjuk hitelt érdemlően - hogy a rábakethelyi plébánián egy nyilvántartó füzetet vezettek arról, hogy a kiket láttak el betegségükben szentségekkel. Ebből a füzetből az utolsó lap hiányzik. Lamatsch Endre feltételezése szerint ezért a füzetért jött a vérző kezű személy a plébániára, de a helyszínelő nyomozók megelőzték. Azzal ugyan lehet vitázni, hogy a vérző kezű ember - a gyilkosok közül - a füzetért jött-e? Az a véleményem, hogy nem. (Ez esetben behatolt volna a plébániára és elvitte volna a füzetet, másrészt tény, hogy a nyomozók később értek a plébániára, mint a vérző kezű ember.) A hiányzó lapot tehát - ez a legvalószínűbb - valamelyik helyszínelő rendőr téphette ki a füzetből. Ez ugyanis másnak nem volt érdeke. Fontos információ a „pár hónappal” korábbi támadás Brenner János ellen. Ekkor ketten lámpa körbeforgatásával leadott jelzéssel akarták megállítani. »Lekörözték« írja Lamatsch. Ez a támadás arra utal - mint már azt fentebb kifejtettük - hogy egyrészt közvetlen kapcsolat van a Brenner János eltávolítására tett kísérlet és a halálos végű támadás között, másrészt megerősíti, hogy a december 15-én végrehajtott bűncselekmény kitervelt. Fontos adat a két „fültanúra” való hivatkozás, akik megerősítették a »ne bántsatok!« kiáltást, amely megerősíti - összhangban a helyszín nyomaival - a támadók többen voltak. Későbbi írásában481 Lamatsch Endre fontos tényt rögzít: „Varjas Győző vette le a halottról az Oltáriszentséget és a betegek szent olaját.” Mi tudjuk: egyik sem volt a holttesten! Mindkettő a helyszínen elszórva feküdt - a burza zsinórja el volt vágva. Nem véletlen, hogy Varjast engedik a holttesthez és nem plébánosát, vagy más papi személyt, akik beszámolhattak volna a helyszín valós tapasztalatairól. Varjas Győző - alias „Jóska” - olyan képet festett, amilyet tartótisztje elvárt tőle - részben a papok „nyugtatására” - különösen az Oltáriszentséget illetően. Nyomatékkai kell felhívni a figyelmet arra az adatra is, amelyet Szántó Konyád írt le 1991-ben „Más információkból közismert. hog\> ez a férfi [ti. Kóczán ismerőse, aki arra kérte, hogy hívja ki a sértettet a plébániáról K. F.j aki közben meghalt, a falu párttitkára volt. ”* 48-az forradalom leverése utáni időben, hanem 1952-ben történt, s annak idején öngyilkosságként tüntették fel. Fentebb utaltunk más, ekkori - feldolgozott gyilkosságokra, - ugyanis összefüggéseiből az eset nem szakítható ki. 48' A Vasvármegye 1990. szeptember 16-i számában. Az írásban a 72 000 Ft említése „áthallás” a Kaposi György nyilatkozatából. Ilyen összeg az ítéletekben nem szerepel. 4R? ° Szántó: A meggyilkolt katolikus papok... p.82. 144
