Kahler Frigyes: Egy papgyilkosság a jogtörténész szemével. Brenner János volt rábakethelyi káplán meggyilkolásának körülményei és az ügy utóélete (Szentgotthárd, 2005)

2. rész: A Brenner-ügy a hatóságok előtt - III. Fejezet. A perek

Most vizsgáljuk meg az ügyet alapvetően befolyásoló tényezőként jelentkező

indíték és motívumok

kérdését. Ennek az ügynek ugyanis a kulcskérdése: mi okból gyilkolták meg * Brenner Jánost? A már hivatkozott forrásokból kitűnik: a hatóságok minden áron meg akarták cáfolni, hogy a gyilkosság indítéka politikai ok.

Ezért az első megközelítésben a szerelemféltésből való elkövetés lett volna a legkívánatosabb a nyomozó hatóságnak. A gyilkosság után „mindenki a gyilkosságról beszélt. Beszélték, hogy szerelmi ügy” - állapította meg a Fővárosi Bíróság.-566 Más forrásokból366 367 tudjuk, hogy a rendőrség erőszakkal és az akkori jog szerint is megengedhetetlen eszközökkel (egyik fiatal lányt nőgyógyászati vizsgálatnak is alávetették bizonyítandó szexuális kapcsolatát a sértettel, de a vizsgálat érintetlenségének megállapításával végződött) próbálkozott a szerelemféltést, mint indítékot igazolni eredmény nélkül.

S azt is más forrásból ismerjük, hogy a gyilkosságot először Fenyvesi Lászlóra akarta „rábizonyítani” a rendőrség.368 A felállított legenda szerint Fenyvesi felesége Monek Emőke viszonyt folytatott a sértettel, amire Fenyvesi rájött és bosszút állt. A rendőrség legendája azonban összeomlott. Fenyvesi László a gyilkosság idején a helyszíntől száz kilométerre tartózkodott, s az állítólagos viszonyra utaló adatok is semmivé váltak.

Az ítéletben említett „beszélték” így aligha lehetett más, mint a rendőrség által terjesztett híresztelés.

Miután a szerelemféltés indítéka végkép igazolhatatlannak bizonyult, megszületett az új ötlet: személyes gyűlölet és nyereségvágy kombinációja. Erre Tóka Ferencet találták alkalmas alanynak. Tóka testvére ugyanis - a sértett hatására - papi pályára lépett. Ezt a tényt már az első ítélet olyanként értékeli, amely miatt a vádlottban gyilkos indulatok keletkezhetnek. Ez az indítóok csak a végletesen vallásgyülölő - helyileg Budai Béla nevével fémjelzett párt és a Prazsák Mihály, Telepó Sándor, valamint Klamerusz Béla, Kaposi György által képviselt állami hatalmi szervek által volt elfogadható, egyben elégséges is Tóka Ferenc és családja letartóztatására. Tóka egy „vallomásában”369 beismerte: december 14- én éjszaka K. Andráséktól disznótorból hazatért, eszébe jutott minden gyű366 *** p g

367 Császár - Soós p.93-96. Adatközlői: Lamatsch Endre akkor szentgotthárdi káplán, Monek Emőke akkor postai dolgozó, és Somfalvi Katalin.

368 Fenyvesi László és Monek Emőke adatközlését Soós Viktor és Császár István rögzítette.

A „vallomás”-t a Legfelsőbb Bíróság idézőjelesen használja, mert Tókának a nyomozati iratok 485. oldalán tett 1958. február 5-én kelt vallomása nem felel meg a perrendtartás követelményeinek Vö.: p.2 és 10.

115