Kahler Frigyes: Egy papgyilkosság a jogtörténész szemével. Brenner János volt rábakethelyi káplán meggyilkolásának körülményei és az ügy utóélete (Szentgotthárd, 2005)
2. rész: A Brenner-ügy a hatóságok előtt - III. Fejezet. A perek
a kalap. A kalapról annyit tudunk - a helyszíni szemle jegyzőkönyvéből - hogy az a holttesttől 5,1 m-re - keleti irányba - volt a földön. Rögzíti a jegyzőkönyv, hogy a kalap „újnak látszó khaki színű.” A Fővárosi Bíróság ítélete így írja le a kalapot: „khaki színű zöld zsinóros kalap”. Egy másik ítéletből még kitűnik, hogy a zsinór makkban végződik.311 A bűnjelek között külön kezelnek egy kalapcímkét is. A Legfelsőbb Bíróság végzéséből312 tudjuk: „1953 óta ilyen jellegű kalap nem került ki” a gyártótól. ,pl kalap pedig mégis alig használtnak látszik.’’(Kiemelés tőlem K. F.) Ez annyit tesz - a nyelvtani értelmezés szabályai szerint, hogy - figyelemmel arra is, miszerint a kalapot már 4 éve nem gyártják - a tulajdonosa csak igen ritkán hordhatta. Ez tehát az akkor használt fogalmak szerint (ma már kevéssé használják ezt a meghatározást) iinneplős kalap volt. Tudjuk azt is, hogy kalapon volt „határozott szag,”313 a szagmintát a bűnügyi technikus rögzítette és konzerválta is. A rögzített szag - ezt is tudjuk - nem Tóka Ferenctől származott. Ezt az elvégzett - nyomozó kutya közreműködésével végzett - azonosítási eljárás igazolta. Ennek ellenére képes volt a Szombathelyi Megyei Bíróság teljesen szakszerűtlen - nyugodtan mondhatjuk dilettáns -„szakértői” magyarázkodás alapján mellőzni a helyes eredményt314 csak azért, hogy a célba vett Tóka elítélhető legyen. Tóka egyik vallomását úgy „igazította” a nyomozó hatóság, hogy elismerje, az övé a kalap és abban követte el a gyilkosságot. Még azt is vallotta, hogy a kalapot „egy ismeretlen vend asszonytól vette” a felesége. Más ugyancsak „beismerő” vallomásában315 arról beszélt, hogy a gyilkosság éjszakáján „barna színű micisapkát (sildes) tett a fejére”. Később látni fogjuk - a Legfelsőbb Bíróság szedte ízekre - mennyit is ért Tóka Ferenc többszöri beismerő vallomása. Tóka beismeréseiből két sor sem állta ki a tárgyilagos mérlegelés és a logika próbáját. A nyomozó hatóság azonban ennek a valósághoz nem is közelítő - ámde az ő koncepciójának megfelelő - beismerésnek rendelte alá a tárgyi bizonyítékokat is, miért is arra törekedett, hogy elfogadtassa: a helyszínen lefoglalt kalap csakis Tóka Ferencé lehet. így lett a kalappal kapcsolatos „bizonyítás” az ügy egyik koncepciós eleme. Nem változtatott a lényegen az sem, hogy idő közben Kóczán Tibor lett az j **** rendelkező rész 312 * p. 14. 313 ** p.ll. 314 ** p. 12. T i r J 3 * ítélet hivatkozik a nyomozati iratok 455. oldalára. 103
