Horváth József - Molnár László (szerk.): Kunc Adolf emlékére. Emlékkönyv Kunc Adolf premontrei prépost születésének 150. évfordulója alkalmából (Szombathely, 1993)
ELŐADÁSOK - Bardócz András: Muzeális fizikai demonstrációs eszközök
«ürítést eszközöl. De mivel a dobozból kiiramló levegő fordén ütközik a felső korong nyílásaiba, itt mozgása két összetevőre bomlik, amelyek közül az egyik a nyil&s irányába esik, s ezzel a levegő kitódul; a másik összetevő pedig a koronghoz képest érintői irányó, tehát a felső korongot tengelye körül odább löki. Ennek eredménye az lesz, hogy most már nem találkozik nyílás nyílással, hanem a doboz fúrásait a korong vakhelyei elfödik; nem tódulhat tehát a mozgásba hozott külső levegő helyére új mennyiségű levegő a dobozból, s Így a korong fölött levegő ritkulás áll be. így megy ez tovább is, és a keltett rezgések zenei hanggá olvadnak össze. Hogy pedig a rezgések számát tüzetesen meghatározhassuk, e végre a forgó korong tengelyének felső részét (D V) végetlen csavarral látjuk el, amely egy 100 fogú kerékbe (R) kapaszkodik, s ezt minden körülforgás alkalmával egy foggal odább löki, s Így a korong 100 fordulata a kerék egy fordulatának felel meg. Minthogy azonban e keréknek forgása is oly gyors, hogy azt szemünkkel nehéz kisérnünk, azért még egy második fogaskereket (S) alkalmazunk, amelynek szintén 100 foga van, s amely nem érintkezik a végetlen csavarral, hanem azt az első kerékre erősített (K) mutató taszítja odább és pedig minden körülforgás alkalmával egy foggal. Azonkivül mindkét kereken mutató van, amely a 100 fokra osztott (r, s) táblák előtt forog, és á kerekek körülforgását jelzi. Végre az a fémlap, amelyre az egész számláló szerkezetet alkalmaztuk, az A és B gombok segítségével vízszintes irányban kissé félre csúsztatható; ekkor a végetlen csavar nem kapaszkodik az első fogaskerékbe, s a számláló szerkezet nem működik. A fémlap visszacsusztatásával a szerkezet ismét működik. A leírt szerkezetből már érthető, mint lehet valamely hangot tetszés szerint való ideig, pl. 5 mpercig hangoztatni, s mint lehet az e közben végzett rezgések számát leolvasni; e szám osztva a hangzás idejével (mpercekben), adja az egy mperc alatt végzett rezgések számát, vagyis a hang abszolút magasságát. Danieü-higrométer (P) Az eszköz alsó üveggömbjéről az aranyozás néhány helyen lekopott, különben kifogástalan állapotban van. Leírás a Fehér-Szekeres könyvben: A készülék kétszer meggörbített üvegcsőből áll (170. ábra) amelynek Két vége A és B golyókban végződik. A golyónak aranyozott öve van és mintegy */s résznyire éterrel van megtöltve, a melybe T hőmérő gömbje merül; B golyó üres, és fatyolszövet horkolja be. Észlelés közben B golyóra étert csepegtetünk, amely a fátyolszövetről gyorsan elpárolog, minek folytán B golyó lehűl és a benne lévő párák cseppfolyós állapotba térnek át. A golyóban tehát megindul a párolgás, miközben az éter hőfoka is alább száll, amit T hőmérő azonnal kimutat, sőt nemsokára az aranyozott övnek tükröző fényét a rácsapódó harmat elhomályosítja. A golyónak e pillanatban észlelt hőmérséklete tehát az a harmatpont, a melynél a levegőt a benne foglalt páramennyiség épen telítené. Ha most a telített vizpárák feszítő erejét mutató táblában 86
