Horváth József - Molnár László (szerk.): Kunc Adolf emlékére. Emlékkönyv Kunc Adolf premontrei prépost születésének 150. évfordulója alkalmából (Szombathely, 1993)
ELŐADÁSOK - Bardócz András: Muzeális fizikai demonstrációs eszközök
Ajaksíp (D) Ez az eszköz az ajaksípoknak rendkívül szép példánya. Kiváló állapotban van.60 cm hosszú és 4x4 cm keresztmetszetű síp-csöve gyönyörű bársonyos hangot ad. Berlinben készült, Ferdinand Emecke műhelyében. Működésére vonatkozóan a Fehér-Szekeres - féle fizikai tankönyvet idézzük: 91. §. Sípok. A levegőt (általában bármely légnemű testet) hosszúkás csövekben, az ú. n. sípokban hozzuk longitudinális rezgésbe, ami által zenei hangot ébreszthetünk. A sípoknak két főnemét különböztetjük meg, ú. m. az ajak- és nyelvsípokat. Ha a sípnak vége be van födve, akkor azt föclöttnek, ellenkező esetben nyíltnak mondjuk. Az ajaksíp lényeges részei a kúpalakúlag vékonyodó síp-fej (P) és a síp-cső (A) (98. ábra). E két részt fal választja el egymástól, de úgy, hogy l és A között keskeny hézag maradjon, amelyen át a fejnek és a csőnek levegője közlekedhetik. A cső oldala alul kivágott és pedig a kivágott rész b élbe végződő éket képez, mely a hézagnak szemközt néz. Ezt az éket a síp ajkának nevezzük. Ha a síp fejébe belefújunk, a síp hangot ád. Ugyanis a síp ajkába ütköző levegő áram egyes lökésekre bomlik, amelyek a sípcsőben tovaterjednek s a síp nyílt vagy födött végén viszszaverődve álló rezgéseket szülnek. Ha a síp födött, akkor a cső felső végénél bizonyára csomópont lesz (89. §. 2.), míg az ajaknál a rezgés legélénkebb: így a síp a hullámnak csak V* részét foglalja magában. A síp hossza tehát l = H/4 és így X = 41, mivel pedig X = cT — cin, hol n a rezgési szám, n — c/X — c/41; ez a sípnak leggyengébb behívás mellett adott alaphangía. Azonban erősebb behívás által a lökések gyorsabbakká, a hullámok pedig rövidebbekké válnak s a sípban még egy csomó képződik, és pedig az ajaktól Vs, a felső végtől pedig 2/s távolságban; ekkor tehát a cső a hullámnak 3A részét foglalja magában, Q vagyis l = j. A, tehát X = %. I és n = c/X = 3. -vy. Még erősebb befúvás mellett három csomó képződik, és a síp hossza l = f. ü, ß tehát n = 5 . -rr stb. 4/ 81
