Horváth József - Molnár László (szerk.): Kunc Adolf emlékére. Emlékkönyv Kunc Adolf premontrei prépost születésének 150. évfordulója alkalmából (Szombathely, 1993)
ELŐADÁSOK - Victor András: Rejtett „pedagógiai” hatások
arány: nagy - és egyre nagyobb - a fontossága a tanult viselkedésformáknak, s egyre inkább háttérbe szorulnak a merev genetikai programok. De ez nem azt jelenti, hogy nincsenek! Legalapvetőbb viselkedésformáinkban - pl. erős érzelmeink kifejezésében, nemi gesztusainkban, testbeszédünkben - kimutathatók azok az ősi viselkedésminták, amelyeket emberszabású majom „testvéreinkkel” együtt örököltünk közös őseinktől. A kismajmok játéka, veszekedése, kergetőzése, menekülése, félelme, öröme, elbújása, anyjához-bújása stb. azért olyan kedves számunkra, mert ismerős: mert mi is majdnem ugyanúgy csináljuk. Vajon mi a magyarázata annak, hogy esetenként egy embertársunk már az első pillanatra szimpatikus vagy éppen antipatikus. Még meg sem szólalt, csak rámnézett, s már van bennem bizonyos érzelmi viszony vele szemben. Mik azok az (arc)vonások, amelyek ilyen gyorsan „eldöntötték” kettőnk viszonyát, s amelyek ilyen megmagyarázhatatlan erővel befolyásolják az én viselkedésemet? Ez a kérdés még további tudományos elemzést igényel, de annyi leszögezhető, hogy öröklött viselkedés-elemek vannak a háttérben. Van egy másik „rejtélyes” példa is, amelyet viszont már alaposan elemeztek. Csalhatatlan biztonsággal meg tudjuk mondani, hogy akivel összefutunk, az igazán örül-e nekünk vagy sem. Ezt egy tizedmásodperc alatt meg tudjuk állapítani, s mondhat az illető amit akar, mi úgyis tudjuk az igazságot. Ugyan honnan? Kockákra bontott filmfelvételek elemzésével kiderítették, hogy egy jellegzetes szemöldök-mozgással jelzi az ember azt, hogy valakinek örül. Nincs tudatában sem a „küldő” fél, sem a „vevő” ennek a villanásnyi üzenetnek, amely pedig ilyen fontos. Ez ugyanis nem szándékos, nem akaratlagos viselkedésünk, hanem egy genetikailag rögzített viselkedés-elem. Génjeinkben „rejtett” hatás, amely befolyásolja embertársainkhoz való viszonyunkat. II. Tanult magatartásformák Freud óta sokat tudunk a tudattalanról s annak működéséről. Tudjuk, hogy a tudattalanban elraktározott ismereteink, emlékeink milyen erősen hatnak tudatos viselkedésünkre is. Az alábbiakban azonban a tudattalant nagyon tág értelemben fogom használni, ideértve minden olyan tudattartalmat, ami rejtetten, „észrevétlenül” befolyásolja a viselkedésünket. 1. Távolságtartás A proxemika azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy az emberek egymástól milyen távolságban érzik jól magukat. E.T. Hall remek könyvében, a Rejtett dimenziók-ban leírja, hogy világosan megkülönböztethető a két ember közötti bizalmas távolság a személyes, a társasági és a nyilvános távolságtól. Vagyis személytől, szituációtól és kultúrkörtől függően más és más távolságot érzünk adekvátnak. Némafilmek klasszikus jelenete, hogy a pádon ülő férfi és nő hogy kerül át fokozatosan a pad másik véli
