Horváth József - Molnár László (szerk.): Kunc Adolf emlékére. Emlékkönyv Kunc Adolf premontrei prépost születésének 150. évfordulója alkalmából (Szombathely, 1993)

ELŐADÁSOK - Tóth György: A szombathelyi Gothard Obszervatórium története alapításától napjainkig

1982-ben egy kis amatőr csillagvizsgáló létesült az obszervatórium kertjében a kupolaépület mögött, a Gyöngyös partján. Elhelyezésre került egy korszerű 20 cm átmérőjű Meniscas távcső, szintén Zeiss-gyártmányú, mint a nagy teleszkóp. Ezzel a műszerrel és műkedvelők kedves segítségével a nagy teleszkóp tehermentesült a nagyközönség részére történő bemutatások tartásától, melyet kizárólag az oktatás és a kutatás szolgálatába lehetett ezáltal állítani. Szakmai részről sok támadás érte ezért az obszervatóriumot, már csak azért is, mert a területre bejáratosak voltak idegen személyek is, azaz a létesítmény alkalmanként nem kis gondot okozott. Akárhogy is történtek a dolgok, tény az, hogy már Mária Terézia elrendelte a XVIII. században, hogy a csillagvizsgálókba időnként az érdeklődőket is be kell engedni. Arról pedig már megemlékeztünk, hogy az Egyetem maga garantálta a közművelődési funkciók továbbvitelét, beleértve az Emlékmúzeum fenntartását is.

1983/84-körül már érezhető volt a kibontakozó gazdasági válság előszele. Kezdtek szűkülni a lehetőségek, a megindult infláció éreztette már a negatív hatását, s azt is kezdte érezni az obszervatórium, hogy „nagyon messze van” Budapesttől, az Egyetem székhelyétől. Míg az egyetem más szervezeti egységei részére valamelyest kompenzálták az áremelkedéseket az évi költségvetés szerény növelésével, a csillagvizsgáló még pl. 1990-ben is ugyanannyi dologi ellátmányból tengődött - minden küzdelmek ellenére -, melyet az egyetemi átvételkor magával vitt a tanácsi szervektől. A nehézségek ellenére a munka azért tovább bővült újabb tudományos témákkal, nevezetesen a mágneses (pekuliáris) Ap - csillagok vizsgálatával, majd 1990 nyarától új tudományos munkaerő belépésével a korai emissziós spektrumú csillagok kutatásával, mindkét utóbbi nem helybeni megfigyelésekre alapozva, hanem nagy külföldi obszervatóriumok megfigyelési anyagának számítógépes feldolgozásával. Az ELTE-hez való csatlakozás egyidejűleg azt is jelentette, hogy a csillagda munkatársai előadásokat is tartottak a budapesti Egyetemen és a helybeli Főiskolán, továbbá Szombathelyen az egyetemi és főiskolai hallgatók gyakorlatának vezetését is ellátták.

Az obszervatórium történetével egyébként korábban megjelent írásokban is foglalkoznak, - ha nem is ilyen összefoglalóan - részben a szerző tollából, továbbá főként Horváth József munkásságából. Részletes Gothard-bibliográfia is jelent meg, mely két kiadást is megért. Ezért a terjedelem csökkentése érdekében eltekintettünk az irodalmi hivatkozásoktól. Úgyszintén mellőztük a történet fonalának vázolásakor annak az igen sok névnek a felsorolását, akik akár pozitív, - akár negatív vonatkozásban szerepet játszottak még az eltelt 110 év alatt.

65