Horváth József - Molnár László (szerk.): Kunc Adolf emlékére. Emlékkönyv Kunc Adolf premontrei prépost születésének 150. évfordulója alkalmából (Szombathely, 1993)

ELŐADÁSOK - Tóth György: A szombathelyi Gothard Obszervatórium története alapításától napjainkig

Adolftól származik, sót az utóbbi társaságában történt 1881-es nagy nyugat-európai tanulmányút során tett obszervatórium-látogatások sem hagyhatók figyelmen kívül.

Először, az 1697-ben épült herényi Gothard kastély kertjében épült egy kis csillagda (azóta sajnos ez nyomtalanul elpusztult), majd 1881-ben felépült a kastély mellett egy egyemeletes épület Hauszmann Alajos híres műegyetemi tanár tervei szerint. Ennek földszintjén egy hatalmas műhely és egyéb kiszolgáló helyiségek voltak, emeletén pedig egy igen nagyméretű fizikai- és egy kisebb kémiai laboratórium létesült. Az épület északi sarkában egy hengeralakú toldalékban volt a lépcsőház, majd a tetőszerkezet felett egy terasz, felette forgatható dobkupolával. A lépcsőház közepén két emelet magasságú konzol, amelyre egy teleszkóp került felállításra. Ez a távcső Konkolytól származik, gyártmányát tekintve azt a híres londoni John Browning cég készítette, 1874-ben, Konkoly megrendelésére. Egy Browning-gyártmánykatalógusban, mely 1863-ban került kiadásra, a szóban forgó műszer már benne szerepel. Sajnos nincs adatunk arról, hogy milyen ellenszolgáltatás fejében került ez Herénybe. Az eszköz különben egy Newton rendszerű teleszkóp 25,4 cm tükörátmérővel és F:7,7 nyílásviszonnyal. Óragépe súlymeghajtású volt. Nemcsak ezt, magát az alapműszert is annyira átalakította a későbbiekben Gothard, folyton tökéletesítve azt, egyéb távcsöveket és kiegészítő műszereket is rászerelve, hogy a végén a gyártó cég sem ismert volna rá.

Ezzel a teleszkóppal indult meg a megfigyelő munka. Gothard Jenő és Sándor először a Mars és a Jupiter bolygókat figyelte meg vizuálisan, a bolygó felszínén látható képződményeket lerajzolva. Később megfigyeltek üstökösöket is, az 1882-es részleges napfogyatkozást pedig fotografikus sorozatfelvételeken rögzítették. Kezdeti eredményeik elismerése volt az a tény, hogy a kor két legnevesebb egyesülete: az Astronomische Gesellschaft Gothard Jenőt 1881-ben, a Royal Astronomical Society pedig mindkettőjüket 1883-ban tagjául választotta. Gothard Sándor 1884 után többet nem végzett csillagászati megfigyeléseket szempanaszai miatt. Egyébként ő is premontrei diák volt, mint bátyja, de ugyanott tanult később említésre kerülő István öccsük is. Ebben az időben Gothard Sándor vette át a családi birtok kezelését, melyet mintaszerűen vezetett korában szokatlanul modern agrotechnikai módszerek alkalmazásával (pl. könyvet írt saját kiadásban a cséplőgépekről, a műtrágyázásról, már 1884-ben!). Ez a gazdálkodás, valamint Gothard Jenőnek hazai és külföldi intézmények, csillagdáknak rendelésére készített műszerei fedezték a tudományos kutatás költségeit, az obszervatórium működtetését.

Itt kell megemlékezni részben a harmadik Gothard testvérről, Dr. GOTHARD ISTVÁNról (1869-1948). Ő orvos lett, de diákkorában részt vett az obszervatórium munkájában oly módon, hogy a csillagda mellett létesített meteorológiai állomáson egy ideig ő végezte a megfigyeléseket. Egyéb tevékenységére a későbbiek során még visszatérünk.

50