Horváth József - Molnár László (szerk.): Kunc Adolf emlékére. Emlékkönyv Kunc Adolf premontrei prépost születésének 150. évfordulója alkalmából (Szombathely, 1993)

ELŐADÁSOK - Horváth Lóránt Ödön: Szombathely és a premontreiek

rista volt, utána lépett a premontrei rendbe, és került a szombathelyi gimnáziumba tanárnak, ahol húsz éven át tanította a város ifjúságát, közben régészeti kutatásainak eredményeivel gazdagította annak történetírását. A régészet iránti érdeklődését Römer Flóris keltette fel, amikor a neves bencés tudós Szombathelyen többször is megfordult, és később már együtt kutatták Savaria és Pannónia római kori emlékeit. S hogy a sok-sok leletet, amelyet Szombathely és vidékén talált elhelyezhesse, régiségtár és annak gondját viselő Régészeti Egylet alapítását határozta el. Nagy lelkesedéssel fogadták tervét a város vezetői, és polgárai közül sokan léptek be az egyletbe, amelynek titkára Lipp Vilmos lett, a régiségtámak pedig őre. Az Évkönyvben nemcsak hűségesen beszámolt leleteiről, hanem annak első számában összefoglalta a műemlékvédelem mindenkor érvényes szabályait: „A kutatás célja az ó- és középkori régiségeket összegyűjteni, a pusztulástól megőrizni, a tudomány számára rendelkezésre bocsájtani, és egy régiségtárban a nagyközönség számára is megismerhetővé tenni”. Olaszországi tanulmányútjáról az általa alapított Vasmegyei Közlönyben számolt be, főleg a római régiségekről. Amikor pedig Keszthelyre került tanárnak 1880-ban, ennek a városnak, de természetesen az egész hazai régészet-tudománynak szolgált javára azzal, hogy feltárta Keszthely és vidékének avar és honfoglaláskori maradványait. Ő is, mint korának annyi tudós-tanára polihisztor volt: fordított klasszikusokat, írt önálló műveket, a legkülönbözőbb műfajokban, egy vígjátékát Szombathelyen be is mutatták.

Időrendben igazában előbb kellett volna megemlékezni Edelmann Sebőről, aki 1853. június 21-én született Győrött, de vele együtt ismét visszatérünk Kunc Adolfhoz, mert jó barátok voltak s hat éven át együtt végezték a fizikai kísérletezéseket a szombathelyi premontrei gimnáziumban. Az 1905/6.tanév Értesítőjében ezeket olvashatjuk: „Szomorúan kezdődött a tanév: Kunc Adolf dr. prelátus-prépost, szeptember 10-én elhunyt. A Csornai Premontrei Rend gondos, szerető atyját, az intézet építőjét és kegyurát veszítette el. Emlékét a rendtagok és tanárok szívükben, az intézet pedig márványtáblán őrzi meg, és adja át az utódoknak”. Edelmann Sebő diákja, majd tanára és igazgatója volt a gimnáziumnak. Ő is bevonta kísérletezéseibe diákjait, így szerettette meg velük a fizikát, továbbfejlesztette és országos hírűvé tette a fizikai szertárat. Tudományos értekezései jelentek meg az Értesítőben, mint pl. A Fényírás-ról (Photografia), de a matematika tárgykörében is. S hogy mit jelentett, mit tett Szombathely társadalma, ipara fellendítése érdekében, azt alig lehet felsorolni. 1905. évi Értesítőben ezeket olvashatjuk róla: „Vasmegye bizottságának választmányi tagja, városi képviselő, a csillagászati egylet elnöke, vezetője a meteorológiai állomásnak, a szombathelyi olvasókörben mozdonyt népszerűsítő előadásokat tartott, tagja a kazánfűtő és gépkezelő vizsgálóbizottságnak”, - méltán, hiszen szinte szerelmese volt a gőzmozdonyoknak és kazánoknak, egész életében azok fejlesztésén dolgozott. Ma már termé-34