Horváth József - Molnár László (szerk.): Kunc Adolf emlékére. Emlékkönyv Kunc Adolf premontrei prépost születésének 150. évfordulója alkalmából (Szombathely, 1993)
ELŐADÁSOK - Kovács Imre Endre: A Premontrei rend története
Norbertról korabeli ábrázolás nem maradt fenn. Az egyik legrégebbi ismert képe a XV. századból származik és az orvietoi San Severo templom freskóján látható, könyvvel a kezében. A szenttéavatás óta már sok képe és szobra készült, rendszerint a szentségmutatóval, vagy áldoztató kehellyel a kezében. Az utókor nagy sajnálatára az ékesszóló Norbert nem nyúlt írótollhoz. Egyes, neki tulajdonított mondások is csak más forrásokban maradtak fenn. De talán így volt ő még inkább hasonló az apostolokhoz, akik nem írásban, hanem élőszóban hirdették az evangéliumot. Utódlásáról már korábban kellett gondoskodni. Amikor a magdeburgi érsekségbe távozott, helyébe legelső tanítványát, Hugo de Fosses-t választották meg a rendtagok az alapító Norbert után Prémontré első apátjává. Rá várt a rend megszervezésének, valamint az ágostoni regula mellett a saját rendi szabályzat megalkotásának nagy feladata. Egyúttal, személyében ő képviseli a renden belül a másik irányzatot. A premontrei életformát a „vita mixta” elnevezés jellemzi, vagyis a szemlélődő és az aktív életforma ötvöződése. Norbert elgondolása szerint a szemlélődő kolostori élet gyakorlataiban gyűjtött lelki kincseket a lelkek megmentéséért vállalt külső tevékeny munkában kell másoknak átadni: „contemplare et contemplata aliis tradere.” Hugó apátot a szemlélődő monasztikus életstílus vonzotta, ezért tekintette mintaszabályzatnak a ciszterciek Charta Caritatis-át a premontrei statútumok megalkotásánál. A renden belül ebben a - mondhatnánk úgy, hogy „nyugati” irányzatban - számos követője akadt. Ugyanakkor vele párhuzamosan mindig élt a „keleti irányzat is: a káptalani életforma, a lelkipásztori, kulturális és közügyi tevékenységgel (pl. hiteles helyek) is foglalkozó irányulás. És ebben nyeri megokolását a premonteriek későbbi tanítórendi tevékenysége is. Az „is” itt külön hangsúlyt kap. Mert még a tanítórendi tevékenység mellett is mindig megőrizte a rend a monasztikus életforma lényeges elemeit: a közös zsolozsmázást, a liturgikus élet gyakorlatait, a konventmisét. 3. A premontrei rend történetének, földrajzi elterjedésének ismertetését hely- és időhiány miatt, itt csak rövid vázlatban van módom bemutatni. a. Külső történet. 1121: Norbert és 40 klerikus Prémontrében ünnepélyes fogadalmat tett az ágostoni regula szerinti életre. 1126: Róma megerősítette „Szent Ágostonnak a Prémontréi egyház szokásai szerint élő kanonokjait”. Kezdetben a premontreieket az ágostonrendi kanonokok egyik kongregációjának tekintették. Csak fokozatosan alakult ki a saját rendi öntudat. A kolostorok száma a virágkorban mintegy 600-650 volt. A pontos számot csak nehezen lehet megadni, mivel a női kolostorokat a férfikolostorok részének tekintették. Franciaországban a premontreieknek 90 apátsága volt. Németországba már 1122-ben eljutottak (Cappenberg). 1129: Norbert a premontreieket letelepítette Magdeburgban (Mária kolostor), ez azután a rend észak-németországi elterjedésének és áldásos kultúrmun-16
