Horváth József - Molnár László (szerk.): Kunc Adolf emlékére. Emlékkönyv Kunc Adolf premontrei prépost születésének 150. évfordulója alkalmából (Szombathely, 1993)

ELŐADÁSOK - Csekő Árpád: A Foucault-ingakísérletről

nyugat felé marad le. Ugyanis a felfüggesztésben és mind az egyik, mind a másik szélső állapotban a keleti állapotban létesül anyagtömörülés. Az anyagtömörülésekben lévő energiakoncentrációk mindkét szélső helyzetben egyaránt nyugat felé irányuló eltolódást hoznak létre.

A Sarkokon és az Egyenlítőn a Foucault-ingalengések az előbiek szerint képzelhetők el. Azoknak megismerése alapján lehet, milyen bonyolult és még nehezebben magyarázható pl. Párizsban a valójában végrehajtott Foucault-ingalengés, hiszen azon a szélességi körön az elfordulási és eltolódási lemaradások összegződve vannak jelen.

Az ingatestet és a Földünket gravitációs kölcsönhatásban levő pontszerű testeknek képzeljük. Tömegközéppontjaikon átmenő egyenesen kapcsolódnak. A felfüggesztő drót révén másik, rugalmas kölcsönhatási kapcsolatuk is van. A Cardan-felfiiggesztés él- és csapágy-érintkező helyein minden irányban létesül az anyagok részecskéinek tömörülése és vele együtt energia-felhalmozódás. Tehát nemcsak a gravitációs összekötő egyenes mentén, hanem arra merőlegesen is bekövetkeznek állandóan elemi munkavégzések. Két kölcsönhatás felelős tehát az elfordulási és eltolódási lemaradásokért. Alapot adnak erre az állításra a rugalmas modellkísérletek tapasztalatai.

A Foucault-ingajelenségre az előbbiekben felsorolt tapasztalati magyarázatok útmutatók annak megértésére.

A Földünkön kis felülettel érintkező, gravitációs kölcsönhatással kötött, könnyen elmozduló testek nem szimmetrikus rugalmas kölcsönhatási alakváltozásuk révén tájékoztatnak bennünket a Földünk forgásáról.

Ez a gondolatsor jól kiépítve igazolója lehet az idézett tudományos számítások eredményeinek.

120