Horváth József - Molnár László (szerk.): Kunc Adolf emlékére. Emlékkönyv Kunc Adolf premontrei prépost születésének 150. évfordulója alkalmából (Szombathely, 1993)

ELŐADÁSOK - Sas Elemér: „És mégis mozog...”

Forrongott a világ és megváltozott az ember Földről alkotott képe. Ugyanakkor kiderült, hogy valami baj van csillagászati ismereteinkkel. A hajók ugyanis nem oda jutottak, ahova igyekeztek. Számos földrajzi felfedezés éppen ennek volt köszönhető. Sok hajó viszont örökre eltűnt Földünk parttalan nagy vizein.

Ebben a forrongó korszakban tűnik fel a lengyel Kopernikusz, aki a geocentrikus világképpel szemben a heliocentrikus világképet hirdette. Sok vizsgálat, meggondolás és Arisztarkhosz tevékenységének, eredményének ismerete után írja meg 1543-ban Kopernikusz a De revolutionibus orbium coelestium című könyvét: (Az égi pályák körforgásáról).

Kopernikusz saját nagyszerű művét már csak halálos ágyán láthatta és így elkerülte a felbőszült egyház támadásainak következményét.

Makacs tény volt azonban a hajók eltévedése és arra gondoltak a geocentrikus tan hívei, hogy csupán a korábbi mérések nem kielégítő pontossága eredményezi a hibákat. Ezért létrehoztak Nürnbergben egy csillagvizsgálót, mely a kor szintjén a legtökéletesebben volt felszerelve. Az intézet a precíz, pontos mérések óriási sokaságát nyújtotta.

Ugyanebben az időben dolgozott Tycho Brahe (1546-1601) dán csillagász, aki a geocentrikus felfogás meggyőződéses híve volt. Ő a legszebb emberi és tudósi erényeket csillogtatta, amikor belátta, hogy a mérési eredmények ellenkeznek saját korábbi meggyőződésével, a kor „tudományos felfogásával”, és az akkor igen nagyhatalmú egyház tanításával. Tehát a tények szerinte a heliocentrikus világkép helyességét igazolták.

Az említett méréseket egészítette ki néhány saját észlelésével Kepler, és ezek alapján tudta megfogalmazni három nevezetes törvényét.

I. A bolygók pályája ellipszis, melynek egyik gyújtópontjában van a Nap.

II. A Naptól a bolygóhoz húzott vezérsugár egyenlő idők alatt egyenlő területeket súrol.

III. Az egyes bolygók keringési idejének négyzetei úgy aránylanak egymáshoz, mint az ellipszispályák fél nagytengelyeinek köbei.

. stb.

A 3- const.

E törvén) ek megszületése nagyon fáradságos munka eredménye. Érdemes hangsúlyozni, hogy pl. míg a II. törvényt 1609-ben állapította meg Kepler, addig a III.-at közel 10 év múlva 1618-ban tudta megfogalmazni. A Kepler törvények most már a heliocentrikus felfogás egyértelműsége mellett, szakítottak a körhöz, mint legtökéletesebb görbéhez kapaszkodó mitikus elképzelésekkel is.

110