Horváth József - Molnár László (szerk.): Kunc Adolf emlékére. Emlékkönyv Kunc Adolf premontrei prépost születésének 150. évfordulója alkalmából (Szombathely, 1993)

ELŐADÁSOK - Bardócz András: Muzeális fizikai demonstrációs eszközök

Trevellyan-kalapács (O)

113. Mielőtt eddigi themánkat, a bőokozta tágulást, végkép elhagynék, még egy kísérletet szeretnék önöknek mutatni, mely érdekesen és csinosan illustrálja a hőnek mechanikai erélylyé való átalakulását. Azon tényt, melyet önöknek bemutatni kívánok, legelőször Schwartz nevű űr figyelte meg egy szászországi olvasztó miiben. Bizonyos mennyiségű ezüstnek, mely fémkauálban megolvasztatott, meg kellett szilárdulnia; hogy a lnilés gyorsabban menjen, egy üllőre öntötték. Rövid idő múlva sajátságos dongó hangot vettek észre a helyiségben ; s végre azt találták, hogy a hang a forró ezüsttől eredt, mely rezegve feküdt az üllőn. Sok évvel később Arthur Trevelyan történetesen egy meleg forrasztó Ágasat használt s azt épen oly történetesen egy darab ólomra tette. Valami különös zöngés ébreszté fel nem sokára figyelmét; e zöngés, rövid keresés után, a forrasztórűdtól eredőnek bizonyult. Schwartz ezüstjéhez hasonlón most a forrasztó rúd rezgeti. E felfedezést Trevelyan igen érdekes vizsgálat tárgyává tette. Meghatározta a legjobb alakot, melylvel a billegetőnek — igy nevezik most a rezgő tömeget — bírnia kell, s e készülék Európa-szerte »Trevelyan készüléke« nevezet alatt ismeretes. Az óta Forbes, Seebeck, Faraday, Sondhaus foglalkoztak e tárgygyal, valamint magam is; de az idevágó ismereteink legnagyobb részét Trevelyannek köszönjük és Seebecknek.

114. Itt van egy ily billegető sárgarézből; hossza AC (27. ábra) 5 hüvelyk, szélessége 1’5 hüvelyk, az F gombba végződő nyél hossza pedig 10 hüvelyk. A billegető-27-ik ábra.

99