Vecsey József: Emlékezés Mindszenty bíboros édesanyjára (Szombathely, 2012)

Az anyai szorongás

AZ ANYAI SZORONGÁS Mindszenty bíboros 1948. június 29-én délelőtt a szombathe­lyi székesegyházban felszentelte Rogács Ferenc pécsi segéd­püspököt. A szertartás végén magához hivatott és kért, hogy délután utazzam el velük Mindszentre, és titkára helyett ma­radjak ott mellette egyhetes pihenése alatt. Megjegyezte, hogy a katolikus iskolákért folyó küzdelemben nagyon kifáradtak az érseki hivatal munkatársai és a titkár, aki éjjel-nappal talpon volt, ezért szüksége lenne egy kis nyugalomra. A bíboros is fá­radtnak látszott, és ahogy később megtudtam, orvosi utasí­tásra szánta rá magát a rövid pihenésre. Ő édesanyja házában Mindszenten, Zakar András pedig a csendes Bakonyban, a borsodpusztai cisztercita kolostorban szeretett volna pihenni. Azon a nyáron mindenki elcsigázott és izgatott volt. Az is­kolák államosítása és az egyeduralkodóvá tett marxista neve­lés országszerte nyugtalanította a lakosságot. Különösen a szülők aggódtak gyermekeik ateista világnézeti és erkölcsi ne­velése miatt. A kommunista vezetőket két dolog nyugtalaní­totta. A mintegy másfél hónapig tartó iskolaharc idején kide­rült, hogy a lakosság többsége elutasítja az államosítás gondo­latát és mindenütt bátran síkraszáll a keresztény nevelés vé­delmében, így az új törvényről - melyet a bolsevisták az álpar­lamenttel megszavaztattak - mindenki tudta, hogy azt a nem­zet akarata ellenére hirdették ki és hajtották végre. A kommu­nisták éles ellentétbe kerültek azon korábbi nyilatkozataikkal is, amelyekben szünet nélkül hangoztatták, hogy csak törvé­nyes eszközökkel és a népakaratnak megfelelően akarják vég­rehajtani a szükséges reformokat. 97

Next

/
Thumbnails
Contents