Vecsey József: Emlékezés Mindszenty bíboros édesanyjára (Szombathely, 2012)

A harmadik fogság valódi okai

Jegyzetek

1. Sulyok Dezső A magyar tragédia című könyvében hiányosan jegyezte fel a kanizsai internálótáborból történt kiszabadítását. Sulyok Dezső hallgat arról, hogy kiszabadítására Mindszenty püspököt egy lelkipásztori cél motiválta, mégpedig az, hogy Sulyok lánya házasságot köthessen. A katonai hatóságok ugyanis a vőlegénynek, aki tiszt volt, nem adhattak engedélyt arra, hogy egy politikai internált leányát feleségül vegye. Mindszenty püspököt erről a furcsa helyzetről pápai tartózkodása alatt tájékoztatták az asszonykongregáció tagjai, köztük Sulyok Dezsőné, a menyasszony édesanyja. A püspök, hogy az akadályt elhárítsa a házasságkötés útából, segítette Sulyok Dezső kiszabadulását - tehát lelkipásztori és nem politikai okokból. Az sem fedi a valóságot, hogy Mindszenty püspök nem állt szóba a Sztójay-kormány tagjaival. Az Egyház és hívei érdekében ezt megtette. Sulyok Dezső kiszabadítását is előre előkészítette, és az nem azon az improvizált módon történt, ahogyan azt Sulyok Dezső elmondta. Az is csak a túlzásokra és egyoldalúságokra hajlamos Sulyok Dezső tollából születhetett, hogy Mindszenty „kíméletlen szókimondása okozta később a vesztét, mert változatlanul ez maradt a hangja és magatartása a bolsevistákkal szemben is."

2. Mindszenty: Az édesanya. Zalaegerszeg, 1942. II. 367.

3. Nagy Töhötöm veszélyes és meggondolatlan politikai lépései egyre inkább a kommunisták ellenőrzése alá juttatták a KALOT-ot. 1946 tavaszán már azt követelték, hogy lépjenek be a kommunisták által létesített ifjúsági csúcsszervezetbe, a MIOT-ba. A KÁLÓT központi vezetői azonban a MIOT-hoz való csatlakozás után sem tudták elérni, hogy vidéki csoport-93