Vecsey József: Emlékezés Mindszenty bíboros édesanyjára (Szombathely, 2012)

Névmutató

összbüntetésbe foglalták a két kiszabott büntetést, 1940-ben tehát nem kegyelemmel, hanem azért szabadult, mert lejárt az összbüntetésre megállapított 15 év büntetés. 1925-től számítva 1940. október 30-án egy államközi megállapodás értelmében a Szovjetunióba távozhatott. Magyarországra való visszaté­rése után belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába. 1945. január 30-án érkezett haza a Szovjetunióból. A Magyar Kommunista Párt, majd 1948-tól a szociáldemokrata párttal (SZDP) való egyesülése után a Magyar Dolgozók Pártja főtit­kára lett. 1945-től miniszterelnök-helyettes államminiszter. Az 1945 őszi, 57 százalékos kisgazda győzelemmel zárult parla­menti választás után a szovjet csapatok és a kommunista irá­nyítás alatt álló politikai rendőrség segítségével megkezdte az úgynevezett szalámitaktika érvényesítését, fokozatosan felszá­molva a kisgazdákat és a többi demokratikus pártot. Az 1947- es választásokon a nagymértékű csalásoknak köszönhetően egymaga hat helyről szerzett mandátumot, amik közül ko­rábbi Zala vármegyei kerületével igazolták képviselőségét. A nevével fémjelzett korszakban az emberi jogok súlyos sérelmet szenvedtek. Sokakat ért megtorlás: a koncepciós perekben ki­végzettek száma száz és kétszáz fő közé tehető, 40 ezren voltak rendőri őrizetben, illetve internálva, közel 13 ezer főt (két és fél ezer családot) kitelepítettek, kitiltottak Budapestről. 1950- 53 között 1 millió embert vontak ügyészi eljárás alá, minden második ellen vádat is emeltek. A rövidesen bekövetkező vál­tozások során hozott közkegyelmi rendelet 748 ezer embert érintett. A Rákosi-rendszerben hozzávetőleg 300 ezer embert telepítettek ki és internáltak korábbi lakhelyéről. Főként ko­rábbi földbirtokosok, módosabb gazdák, katonatisztek, állami alkalmazottak, gyártulajdonosok jutottak erre a sorsra. A leg­315

Next

/
Thumbnails
Contents