Vecsey József: Emlékezés Mindszenty bíboros édesanyjára (Szombathely, 2012)

Névmutató

SZIA alapító, 1926: a Kisfaludy Társaság tagja. A budapesti egyetemi templom szószékén kapott agyvérzés után halt meg. Rajk László (Székelyudvarhely, 1909. március 8. - Budapest, 1949. október 15.) politikus, miniszter. 1929-től a budapesti egyetem bölcsészeti karán magyar-francia nyelvi és irodalmi tanulmányokat folytatott. 1930-ban bekapcsolódott az illegális kommunista mozgalomba, 1931-ben a Kommunisták Magyar­­országi Pártja tagja lett, s még ebben, valamint a következő évben is letartóztatták. Miután tanulmányait nem folytathatta, 1933-tól építőmunkásként dolgozott. Mint a Magyar Építő­munkások Országos Szövetsége kommunista frakciójának ve­zetője, egyik szervezője és irányítója az 1935. évi nagy építőmunkás-sztrájknak. 1936-ban a párt utasítására Prágába távozott. Innen 1937-ben Spanyolországba ment és a Nemzet­közi Brigád magyar zászlóaljának politikai biztosaként harcolt a fasizmus ellen. A spanyol köztársaság bukása után 1939-ben Franciaországba internálták. 1941-ben pártutasításra hazatért. 1941-ben letartóztatták és elítélték. 1944 szeptemberében ki­szabadult, a párt Központi Bizottságának titkára, a Magyar Front egyik vezetője lett. Ő készítette el e két munkáspárt elő­zetes megegyezése alapján a Magyar Front akcióegység-prog­­ramját, amelyet 1944. október 10-én írták alá. Az ellenállási mozgalom egyik fő szervezője és irányítója volt. 1944-ben a nyilasok letartóztatták, Sopronkőhidára, innen tovább Német­országba, Münchenig hurcolták, ahonnan 1945. május 13-án tért haza. 1945 után a Magyar Kommunista Párt Központi Ve­zetőségének, Politikai Bizottságának és titkárságának tagja; or­szággyűlési képviselő. 1945. májustól novemberig a budapesti pártbizottság titkára, 1945. novembertől 1946. március 1-ig fő­313 —

Next

/
Thumbnails
Contents