Vecsey József: Emlékezés Mindszenty bíboros édesanyjára (Szombathely, 2012)

Levél a bíboros édesanyjához

hogy ne tessék egyelőre útnak indulni ide Budára vagy Esz­tergomba. Szíveskedjék nyugodtan megvárni a politikailag és katonailag tisztulatlan helyzet kialakulását és csak akkor in­duljon el ide a bíboros úrhoz, ha ő maga üzeni majd, hogy ve­szélytelenül lehet már utazni. Ezt a levelet Andrea nővér viszi el Mindszentre s majd őeminenciája személyes üzenetét is ő adja át Borbála néninek. E pillanatban természetesen nagy az öröm itt a fővárosban. Lehet mondani, hogy szinte az egész művelt világot boldoggá tette őeminenciája kiszabadulása. Tegnap legalább kétezren táviratoztak ide a budai prímási pa­lotába. Délben érkezett XII. Piusz pápa latin nyelvű távirata. Lejegyzem itt Borbála néninek e történelmi jelentőségű pápai üzenetet magyar fordításban: „Amint nyolc évvel ezelőtt mélyen lesújtotta atyai szívünket érseki székedről történt jogtalan eltávolításod, amely ellen több alkalommal, különösen a nyilvános konzisztóriumon erélyesen tiltakoztunk, úgy most a bensőséges vigasztalás érzésével tölt el kiszabadulásod híre, amelynek ebben a pillanatban az egész, hazáddal együttérző katolikus világ örvend. Hálatelt szívvel mondunk köszönetét Istennek, hogy meghallgatta hívei szüntelen könyörgését és kegyelmével értékessé és ragyogóvá tette a te hitedet s erényedet, annyi Krisztusért elviselt szenvedés kö­zött. Legyen ez biztató égi jel a szeretett magyar nemzet s az általad és püspöktársaid által kifejtett és a híveitek által készségesen fogadott buzgó apostoli munka számára. Bárcsak felvirágoznék hazádban az annyi veszélyes tévedés és vér­ontás közt megújult katolikus élet s felragyogna az Egyházhoz és az Apostoli Szentszékhez való hűségtek, amelyet őseitektől örököltetek. Amikor most az örök nyugalom békességét kérjük az elmúlt gyászos események áldozatai számára, neked szeretett fiunk, aki szüntelenül — 228 —

Next

/
Thumbnails
Contents