Vecsey József: Emlékezés Mindszenty bíboros édesanyjára (Szombathely, 2012)

Kétszer voltam halálomon

Kétszer voltam halálomon A kommunisták Mindszenty bíborossal szemben tanúsított durva viselkedése édesanyját nemcsak a kirakatper idején ijesztette meg, hanem később is rettegéssel gondolt arra, hogy a fogva tartás alatt kiújult betegsége kapcsán próbálnak meg­szabadulni fiától, úgy állítva be a helyzetet, mintha a bíboros természetes halállal halna meg. Az 1949. szeptember 25-i láto­gatása alatt szerzett tapasztalatai után szinte sosem tudott töb­bé megszabadulni ettől a kínzó gondolattól. Minden találkozá­suk alkalmával tüzetesen kikérdezte fiát egészségi állapotáról. Ez a magyarázata annak is, hogy beszámolóiban és leveleiben mindig kitér a bíboros egészségi állapotára. Az 1950. novem­ber 30-i látogatása után, december 3-án, egy New Yorkba írt levelében is a következőket hangsúlyozza: „Hála Istennek, egészséges és jól van a fiam. Az az egyetlen örömöm, hogy betegsége nem aggaszt." Minden lehetőséget és alkalmat megragadott, hogy fiával ta­lálkozhasson. A bíboros névnapja és a nagyobb ünnepek előtt, különösen karácsonykor, kérvényekkel és táviratokkal ostro­molta a minisztériumot, hogy legalább egy csomagot küldhes­­sen börtönben sínylődő fiának. 1950. december közepén And­rea nővér Mindszentre utazott, és egy karácsonyi csomagot vitt magával Budapestre a fogoly bíborosnak. Az édesanyja örült, mikor a nővér jelentette, hogy az Igazságügyi Minisztéri­umban átvették a csomagját és megígérték, hogy eljuttatják a börtönbe. Nagyon igazságtalannak tartotta a börtönügyi sza­bályzat módosítását, és úgy gondolta, ezzel is akadályozzák a fiával való találkozásait. Sokszor meg is jegyezte: fél év nagy idő, ezalatt meghalhat egy szabadon lévő ember is! Soha nem — 205

Next

/
Thumbnails
Contents