Vecsey József: Emlékezés Mindszenty bíboros édesanyjára (Szombathely, 2012)

Egy gyermekkori emlék

ketten voltunk testvérek - nem nagyon éreztük az árvasággal járó nehézségeket. Az egészséges táplálkozásnál és a rendes öltözködésnél is fontosabb volt édesanyánk számára neveltetésünk. Vallásosan nevelt bennünket, nemcsak magával ragadó példaadással, de valláserkölcsi oktatásával is mély istenszeretetet plántált belénk. Ezt leginkább annak köszönhettük, hogy jól ismerte a szentek életét és mindig olvasta a Szentírást. Emellett pedig szorgalmasan hallgatta a templomi igehirdetést, és amikor csak tehette, elkísért minket a diákmisékre, hogy velünk együtt járulhasson az Úr asztalához.

Nemcsak a falubeli asszonyok, a férfiak is jól ismerték a zalaegerszegi plébánost. Egy tavaszi napon éppen szőlőt metszettünk. Mi, gyerekek hordtuk a levágott venyigét a mezsgyékre. Dél körül egy egerszegi borkereskedő érkezett hozzánk, és a nagyapámat kereste. Egy fiatal legény a munkások közül tréfálkozva odaszólt neki:- Hát magának még mindig vannak vevői? Úgy hallottuk, hogy a mostani egerszegi plébános mindenkit leszoktat az ivásról.

A szőlőmetszők nevettek, az egerszegi borkereskedő meg sokat sejtetően mosolygott:- A mi plébánosunk valóban sokat törődik a híveivel, amit az bizonyít a legjobban, hogy a hatalmas plébániatemplom vasár- és ünnepnapokon most már öt misén se tudja könnyen befogadni a templomba látogatókat. Épül is a második templom az ólai munkásnegyedben.- Aztán igaz-e, hogy Egerszegen nem lehet szombaton házasságot kötni? - kérdi komolyabb hangon a legény.- Igaz, de ezen most már Egerszegen senki sem csodálkozik. A túlnyomó többség igazat ad a plébánosnak abban, hogy a

18 —