Vecsey József: Emlékezés Mindszenty bíboros édesanyjára (Szombathely, 2012)

Az anyai szorongás

Ezt látva, miután a bíborossal négyszemközt maradtam, igyekeztem visszatérni az édesanya által felvetett témára. Töb­bek közt hivatkoztam elismert papok véleményére: a prímás­nak mindent el kellene követnie, amit a hitelvek feladása nélkül tehet, hogy minél tovább megmaradhasson érseki szé­kében. Nemcsak Magyarországról és a magyar katolicizmusról van szó - mondta erre a bíboros - hanem az egész keresztény vi­lágról, a keresztény hitről és kultúráról is. Mi, magyarok már máskor is voltunk abban a tragikus helyzetben, hogy - önma­gunk időleges érdekeit félretéve - szolgáltuk az egyetemes ke­reszténység ügyét. Régen, amikor nemzetünk nagy és erős volt, fegyverrel teljesítette feladatát. Ma nem vagyunk függet­lenek, katonai erőnk sincs, mégis helyt kell állnunk a keresz­ténység és az istentelen bolsevizmus harcában, hogy figyel­meztessük az emberiséget a fenyegető veszélyre. Ez a mi tör­ténelmi helytállásunk értelme. És ez mindenképpen fontosabb annál, minthogy átmenetileg, rövid időre szóló, megalázó egyezkedések árán enyhítsünk szenvedéseinken és javítsunk saját sorsunkon. Jegyzetek 1. M. O. III. 133-134. 2. M. O. III. 227-229. — 107

Next

/
Thumbnails
Contents