Káté a lelkipásztorok számára a trienti zsinat határozatából (Szombathely, 1892)
NEGYEDIK RÉSZ. I. Fej. Az imáról s főkép annak szükségességéről - XIV. Fej. Az ötödik kérésről
506 XVIII. Kimutatása annak, hogy a sérelmek megbocsátása' mind a természet törvényeivel, mind Krisztus parancsaival megegyezik. A természet törvénye is parancsolja, hogy olyanok legyünk mások iránt, mint a milyeneknek őket óhajtjuk irányunkban, úgy, hogy valóban a legarczátlanabb az, a ki Istentől kéri, hogy gonoszsága büntetését engedje el, mig ő maga felebarátja ellen ellenséges szívvel viseltetik. Azért a megbocsátásra készeknek és hajlandóknak kell lenniük azoknak, kik méltatlanságokkal illettettek, minthogy ezt mind ezen kérés sürgeti, mind Isten parancsolja sz. Lukácsnál:1) „Ha vétkezik ellened atyádfia, dorgáld meg őt; és ha megbánja, bocsáss meg neki. És ha napjában hétszer vétkezik ellened és ha napjában hétszer tér hozzád, mondván : „Bánom! bocsáss meg neki;“ és sz. Máté2) evangeliomában ekkép: „Szeressétek ellenségeiteket;“ s mivel az apostol3) és ő előtte Salamon4) irá: „Ha éhezik ellenséged, adj enni neki; ha szomjuhoziL adj neki vizet inni;“ és sz. Márk5) evangélistánál Írva van: „És mikor felálltok imádkozásra, bocsássatok meg, ha van valamitek valaki ellen, hogy a ti Atyátok, ki mennyekben vagyon, megbocsássa nektek bűneiteket.“ XIX. Minő okok indítsák az embereket azon engedékenységre, melyet Isten itt követel ? De mivel a megromlott természet hibája miatt semmi sem esik nehezebben az embernek, mint megbáutójának a méltatlanságokat elengedni: azért a lelkészek minden lelki és elmebeli tehetségüket arra fordítsák, hogy a hívek sziveit ezen, a kér. embernek annyira szükséges kegyességre és irgalmasságra indítsák és hajlítsák. Hozzák föl az isteni törvényeket, melyekben Isten parancsolja, hogy ellenségeinknek bocsássunk meg. Hirdessék, a mi kétségtelen, hogy az emberek hathatósan tanúsítják, hogy Istennek fiai ők, ha a bántalmakat könnyen megbocsátják és ellenségeiket szívből szeretik. Mert abból, ha ellenségeinket szeretjük, bizonyos hasonlóság tűnik ki atyánkkal, az az Istennel, a ki az iránta legellenségesebb s őt bántalmazó ') Luk. 17, 3. 4. 2) Mát. 5, 44. 8) Rom. 12, 20. 4) Péld. 25, 21. 5) Márk. 11, 25.
