Káté a lelkipásztorok számára a trienti zsinat határozatából (Szombathely, 1892)

NEGYEDIK RÉSZ. I. Fej. Az imáról s főkép annak szükségességéről - XIII. Fej. A negyedik kérésről

49?

oka van: egyik az, mivel a kér. egyház szent titkaiban mindennap fólajánltatik Istennek és kiszolgáltatik azoknak, a kik áhítattal és szentül kérnek; a másik: mivel mindennap kell venni, vagy legalább úgy élni. hogy. a mennyire lehetséges, naponta méltóan vehessük magunkhoz. A kik ellenkezőleg vélekednek s azt mondják, hogy a íélek ezen üdvös eledelével csak hosszú időközben kell élni, hallják, mit mond sz. Ambrus :l) „Ha mindennapi kenyér, miért veszed csak évenkint magadhoz

XII. Hogyan kell magunkat viselnünk, ha a kért kenyeret azonnal meg nem nyerjük ?

De e kérésben tokép arra kelt buzdítani a híveket, hogy midőn mind őszöket, mind szorgalmukat jól alkalmazzák az élethez szükségesek megszerzésére, a dolog kimenetelét bízzák Istenre, és óhajtásukat vessék alá az ő akaratának, „ki az igazat nem hagyja örökké ingani.“2) Mert vagy megadja Isten, a miket kérünk s igy elérjük óhajunk tárgyát, vagy nem adja meg és ez kétségtelen bizonyítéka annak, hogy az, a mit Isten a jámboroktól megtagad, sem nem üdvös, sem nem hasznos; mert neki nagyobb gondja van üdvösségökre, mint önmaguknak E pont megmagyarázására kifejthetik a plébánosok azon okokat, melyeket sz. Ágoston Próbához irt levelében jelesen összegyűjtött.

XXIII. Minek megfontolására ajánlkozik itt alkalom?

Utolsó az lesz e kérés tárgyalásában, hogy a gazdagok emlékezzenek meg, hogy vagyonukat s gazdagságukat Istennek köszönik és gondolják meg, hogy azért áldattak meg ezen javakkal, hogy azokból a szegényeknek is juttassanak. Ez értelemmel megegyeznek, a miket az apostol3) Timotheushoz irt első levelében mond, honnan számos isteni parancsot idézhetnek a plébánosok. ezen pontnak hasznos és üdvös megvilágositására.

l) Sz. Amin-. 5. k. a szents. 4. t'. a) 54. zsolt. 23. 8) I. Tim. (5, 19. 17.

32