Káté a lelkipásztorok számára a trienti zsinat határozatából (Szombathely, 1892)

HARMADIK RÉSZ. I. Fej. Istennek a tízparancsolatban foglalt parancsairól - Vili. Fej. A hetedik parancsról

401

XVI. Mit kell tartani as alamizsnákról, melyek itt burkoltan

színtén parancsoltainak.

E parancsnak' az az értelme, hogy a szegények és sziikölködőkön könyörüljünk, terheiket s ínségüket vagyonunk és tehetségeink szerint könnyitsük. Mivel e tárgyat igen gyakran és tüzetesen kell fejtegetni, azért a plébánosok szent Cyprián, aranyszáju szt. János, nazianzi sz. (iergely s másoknak, — kik az alamizsnáról jelesen Írtak, — könyveiből szedjék ki azokat, melyekkel e kötelességüknek eleget tehetnek. Mert buzdítani kell a híveket, hogy azokon, kik mások irgalmából kénytelenek élni, gondosan és készséggel segítsenek. Egyszersmind meg kell mutatni. mily szükséges az alamizsnálkodás; hogy t. i. valóban s tettleg legyünk adakozók a szükölködők iránt, azon igen fontos okból, mivel az isten azokat, kik az alamizsnálkodás kötelmét elmulasztják és elhanyagolják, az utolsó ítélet napján el fogja átkozni és az örök tűzre kárhoztatni; azokat pedig, kik a szükölködőkkel jót tesznek, dicsérettel halmozva be fogja vezetni a mennyei hazába. Mindkét Ítéletet kifejezte Krisztus Urunk :‘) „Jöjjetek Atyámnak áldottai! bírjátok a világ kezdetétől nektek készített országot;“ és: „Távozzatok tőlem átkozottak az örök tűzre.“

XVII. Miképen kell a híveket as alamizsnálkodásra serkenteni?

Ezenkívül használják fel a papok a meggyőzésre alkalmas mondatokat; mint:8) „Adjatok és adatik nektek.“ Hozzák fel Isten Ígéretét, melynél bőségesebbet és nagyobbszerüt gondolni sem lehet:3) „Nincsen senki, a ki elhagyta házát stb. — a ki száz annyit ne nyerjen most ez időben, — és a más világon örök életet.“ Tegyék hozzá, a mit Krisztus urunk mondott :4) Szerezzetek magatoknak barátokat a hamisság mámmonájából. hogy mikor megfogyatkoztok, befogadjanak titeket az örök hajlékba.“ Ezen szoros kötelesség részeit is magyarázzák meg, hogy a kik a szükölködőknek életük fentartására nem adakozhatnak, legalább kölcsönözzenek a szegényeknek Krisztus urunk rendelete szerint:“) „Kölcsönözzetek, semmit vissza nem várván.“ E tett boldogító voltát kifejezi sz. Dávid:3) „Boldog ember, ki könyörül és kölcsön ád.“

*) Mát. 25, 34. 41. 2) Luk. G, 38. 3) Márk. 10, 29. 30. 4) Luk. 10, 9. 5) Luk. 0, 35. 8) 111. zsolt. 5.

26