Káté a lelkipásztorok számára a trienti zsinat határozatából (Szombathely, 1892)
HARMADIK RÉSZ. I. Fej. Istennek a tízparancsolatban foglalt parancsairól - VI. Fej. Az ötödik parancsról
atyjafiának: rákká, méltó a főtörvényszékre; a ki pedig mondja: bolond, méltó a gehenna tüzére. XII. Hogyan vétkezik, vagy nem vétkezik valaki a harag által ? Mely szavakból világos, hogy, a ki felebarátjára neheztel, habár a haragot szivébe zárva tartja is, nem ment a vétektől; a ki pedig haragjának valamely jelét adja, az súlyosan vétkezik : de sokkal inkább vétkezik az, a ki felebarátjával keményen bánni, sőt azt szidalmazni nem átalja. Ez pedig akkor áll, midőn neki a haragra semmi oka sincs. Mert az Isten és törvények által megengedett ok a haragra az, ha azokat, kik uralmunk és hatalmunk alatt vannak, büntetjük, midőn okot adnak rá. Mert a keresztény ember haragjának nem a testi érzékekből, hanem a Kzentlélektől kell erednie, mert illő. hogy „a Szentlélek templomai1)“ legyünk, kikben Jézus Krisztus lakik. XIII. Hogyan tartják meg az emberek e törvényt tökéletesen, s mily sokan vétkeznek ellene ? Ezenkívül még sokat tanított az Ur, a mi e törvény tökéletes megtartásához tartozik; milyenek:2) „Ne álljatok ellene a gonosznak; hanem a ki megüti jobb arczodat, fordítsd neki a másikat is, és annak, ki veled pörbe akar szállani és köntösödet elvenni, engedd neki a palástot is, és ha valaki téged kényszerit, ezer lépésnyire, menj el vele még kótannyira.“ A már felsoroltakból észre lehet venni, mily hajlandók az emberek azon vétkekre, melyeket e parancs tilt, s mily sokan találtatnak, kik, ha kézzel nem is. de szivükben gyilkosságot követnek el. XIV. Mennyire kárhoztatja Isten a szent Írásban a gyilkosságot. S minthogy ezen veszélyes betegség ellen a szent,Írásban gyógyszerek rendeltettek, a plébános kötelessége azokra a híveket szorgalmasan megtanítani: melyek közt leghathatósabb az, hogy megértsék, mily iszonyú bűn a gyilkosság. A mi kitűnik a szentirásnak igen sok és nyomós bizonyítékából. Mert a szent-380 l) I. Kor. tí, 10. 2) Mát. 5. 39. s. k.