Káté a lelkipásztorok számára a trienti zsinat határozatából (Szombathely, 1892)
HARMADIK RÉSZ. I. Fej. Istennek a tízparancsolatban foglalt parancsairól - V. Fej. A negyedik parancsról
367 parancsolja, hogy felebarátunkat úgy szeressük, mint minmagunkat. Ha valaki e határokat átlépi úgy, hogy Istennek s felebarátjának egyenlő szeretetet tulajdonit, az igen nagy bűnt követ el. „Ha ki hozzám jő, úgymond az l r‘j és nem gyűlöli atyját és anyját, feleségét és fiait, atyjaíiait és nővéreit, sőt még önön lelkét sem, nem lehet az én tanítványom“ : ugyanily értelmű az is:-) „Hadd temessék a holtak az ő halottaikat“, midőn egyvalaki először atyját el akaró temetni s azután követni Krisztust: a minek még világosabb magyarázata van szent Máténál:8) „Ki atyját és anyját inkább szereti, mint engem, az nem méltó hozzám“. VI. Miként kell a szüléket szeretni s mi okból nem kell nekik néha engedelmeskedni ? Semmi kétséget sem szenved, hogy a szilieket híven kell szeretni és tisztelni: de a kegyelethez mindenekelőtt szükséges, hogy Isten, mint mindenek atyja és teremtője iránt legfőbb tisztelettel és hódolattal viseltessünk s a halandó szülőket azért szeretnünk, hogy a szeretet összes ereje a mennyei és örök atyára vonatkozzék. Ha néha a szülők parancsai Isten parancsaival ellenkeznek: kétséget nem szenved, hogy a gyermekek szüleik kivánatának elébe tartoznak tenni Isten akaratát, megemlékezvén amaz isteni mondatról:4) „Inkább kell engedelmeskedni Istennek, mint az embereknek“. VII. VII. Mit jelent e parancsban tulajdonkéjt e szó: „ tisztelni“ ? Ezek kifejtése után a plébános a parancs szavait értelmezze és először azt, mit tesz „tisztelni“. Ez ugyanis annyit tesz, mint valaki felől tiszteletteljesen gondolkodni s az ő tulajdonait mind nagyra becsülni. E tisztelethez tartoznak : a szeretet, becsülés, engedelmesség és hódolat. Szándékosan tétetett pedig a törvénybe e szó : tisztelet és nem szeretet vagy félelem, habár a szüléket fölötte kell szeretni és félni: mert. a ki szeret, nem mindenkor becsül és tisztel; a ki fél, nem szeret mindig: de a ki valakit szivéből tisztel, azt szereti és féli is. Ha ezeket a *) Luk. 14, 26. 2) Luk. 9. 60. 8) Mát. 10, 37. “) Apóst. Csel. 5, 29.
