Káté a lelkipásztorok számára a trienti zsinat határozatából (Szombathely, 1892)

MÁSODIK RÉSZ. I. Fej. A szentségekről általában - VII. Fej. Az egyházi rend szentségéről

287 VIII. Krisztus papsága a természet törvénye, sőt a Mózes törvénye szerinti papságnál is fenségesebb. E hatalom pedig végtelenül felülhaladja azt, mely a ter­mészet törvényében a szent dolgok kezelésére adatott némely embereknek. Mert azon kornak is, mely az Írott törvényt meg­előzte, szükségképpen kellett papsággal s lelki hatalommal bírnia, miután tudva van, hogy törvénynyel birt. Mert az apostol1) tanúsága szerint e kettő úgy össze van forrva, hogy az egyik megváltoztával a másiknak is szükségképen meg kell változnia. Minthogy tehát az emberek természeti ösztönüknél fogva belátták, hogy az Istent tisztelni kell: önként következett, hogy minden államban voltak, kik az áldozatok és az isteni tisztelet végzésére rendeltettek, kiknek hatalma lelkinek nevezteték. E hatalom Izrael népénél sem hiányzott; mely jóllehet méltóságra nézve felülha­ladta azt, melylyel a papok a természet törvényében voltak fel­ruházva; mindazáltal az evangéliumi törvény lelki hatalmánál sokkal alsóbb rendűnek tartandó. Mert ez mennyei és az angya­lok minden erejét túlhaladja: nem is a mózesi rpapságtól, hanem Jézus Krisztustól veszi eredetét:3) „ki nem Áron szerint volt pap, hanem Melkizedek rende szerint.“ Alert az, ki legfőbb ha­talom mai hirt a kegyelmek osztogatására s a bűnök megbocsá­tására. ezen hatalmat, ámbár hatásra nézve korlátozva s a szent­ségekhez kötve, egyházának hagyta; azért annak gyakorlására bizonyos kiszolgálók rendeltettek és ünnepélyes szertartással fél­szenteltettek : és ezen felszentelés egyházirend szentségének vagy papszentelésnek mondatik. IX. Mi az egyházirend és miért neveztetik az egyházi tisztség egyházirendnek ? A szent atyák azért használták e szót, melynek igen tág értelme van, hogy ezzel Isten szolgáinak méltóságát és fenségét fejezzék ki. Mert ezen szó rend. ha tulajdon értelmét és jelen­tését veszszük, felsőbb és alsóbb dolgok elhelyezését jelenti, me­lyek közt ez által oly viszony jön létre, hogy egyik a másikra vonatkozik. Minthogy tehát e tisztségben sok fok és különféle ) Zsid. 7, 12. 2) Zsid. 7, 11.

Next

/
Thumbnails
Contents