Káté a lelkipásztorok számára a trienti zsinat határozatából (Szombathely, 1892)
MÁSODIK RÉSZ. I. Fej. A szentségekről általában - VII. Fej. Az egyházi rend szentségéről
284 uj szövetségi papok méltósága minden egyebekét fölülmúlja. Mert a hatalom, mely nekik a mi Urunk teste- és vérének megái dúsa- és föláldozására, továbbá a bűnök megbocsátására adatott, az emberi észt s értelmet is fölülhaladja, úgy, hogy semmi hozzá hasonlót és vele egyenlőt nem lehet találni e földön. ILI. Kilc tartatnak a papságra és az egyházi tiszteire Istentől hivatottaknak ? Valamint az Üdvözítőt az Atya. az apostolokat és tanítványokat Krisztus Urunk küldötte az egész világra: úgy naponkint küldetnek a papok ugyanazon hatalommal felruházva:1) „A szentek teljes kiképzésére, a szolgálat munkájára Krisztus testének épülésére.“ Azért e nagy tiszt terhét meggondolatlanul senkire sem kell tenni, hanem csak azokra, kik azt feddhetlen élet, tudomány, vallásosság és bölcseség által el tudják viselni. Ne is vegye senki magának e tisztet, hanem „a ki2) Istentől hivatik, mint Aron.“ Istentől hívottaknak pedig azokat mondjuk, kik az egyház törvényes szolgáitól hivatnak; mert kétségkívül azokat, a kik ezen tisztbe elbizakodva lépnek és betolakodnak, értette az Ur, midőn azt mondá:3) „Nem kttldém a prófétákat és ők futónak :“ ily embereknél szerencsétlenebb és nyomorultabb. Isten egyházára veszélyesebb semmi sem lehet. IV. Kik lépnek hívatlanul a szent rendbe és nem az ajtón az egyházba? Mivel minden vóghezviendő tettben sok függ attól, minő őzéit, tűzött valaki maga elé, (mert, ha a legjobb czél van kitűzve, minden helyesen fog menni): azért azokat, a kik a szent rendeket akarják fölvenni,- mindenekelőtt arra kell inteni, hogy semmit, a mi e nagy czélhoz méltatlan, magok elé ne tűzzenek; és ezt annál szorgalmasabban kell tárgyalni, minél súlyosabban szoktak a hívek napjainkban vétkezni. Mert némelyek oly czélból lépnek ezen életpályára, hogy az élelmükre és ruházatukra szükségeseket megszerezzék: úgy, hogy — amint sokszor láthatjuk — a nyereségen kívül semmi mást sem keresnek a papságban, épen úgy, mint mások akármely mocskos mesterségben. Mert ámbár az l) Ef. 4, 12. 2) Zsid. 5, 4. 3) Jerem. 23. 21.
