Káté a lelkipásztorok számára a trienti zsinat határozatából (Szombathely, 1892)

MÁSODIK RÉSZ. I. Fej. A szentségekről általában - IV. Fej. Az oltáriszentségről

211 iiak és tökéletesen meggyőződve kell lennie: teljes joggal lön mégis rendelve, hogy külön két átváltoztatás történjék. Először azért, hogy az Ur kínszenvedése, melyben a vér a testtől elvált, jobban kifejeztessék, a miért az átváltoztatásban a vér kioldásá­ról emlékezünk. Azután igen illő volt. hogy, mivel a szentséggel lelkünket kell táplálnunk, az étel és ital alakjában rendeltessék, melyek, tudvalevőleg a test teljes táplálékát képezik. XXXIV. Krisztus mind a liét színnek minden részecskéjét ten jelen van egészen. De azt sem kell mellőzni, hogy nemcsak mind a két szin alatt, hanem mind a két szin minden részecskéjében Krisztus egészen jelen van. Mert sz. Ágoston igy ir:1) „Mindegyik veszi Krisztus Urunkat és mindenik részecskében egészen van ; nem is fogyatkozik meg egyesek által, hanem egészen adja magát mindegyiknek“. És ezt azontölül az evangélistákból is könnyű következtetni. Mert nem kell hinni, hogy minden egyes kenyér­darabot a szavak külön alakjával áldott meg az Ur, hanem ugyanazzal egyszerre az egész • kenyeret, mely a szent titkok végzésére és az apostolok közti kiosztásra szükséges volt; a mi, hogy a kehely lyel történt, kitetszik ama szavaiból :a) „Vegyétek és oszszátok el magatok között“. Az eddig előadottaknak az a czélja, hogy mutassák meg a lelkipásztorok, hogy az oltáriszentség Krisztus valóságos testét és vérét foglalja magában. XXX I'. Az átváltoztatás után e szentség anyagának lényegéből semmi sem marad fon. Ezek után, a miről második helyen kell szólni, azt is ta­nítsák, hogy a kenyér és bor lényege e szentségben az átváltoz­tatás után nem marad fönn. Ez pedig, ámbár méltán legnagyobb csodálkozást kelthet: mégis azzal, a mit előbb kimutattunk, szükségkép összefüggésben van. Ha ugyanis az átváltoztatás után a kenyér és bor színében Krisztus valóságos teste van, szükség­képen következik, hogy ez, mivel ott előbb nem volt, vagy hely­­változtatás, vagy teremtés, vagy más dolognak azzá való átvál­tozása által történt. Már pedig világos, hogy az lehetetlen, hogy l) Sz. Ágost. lásd. 75. 77. f. 11. kül. az átv. 2) Luk. 22, 17. 14*

Next

/
Thumbnails
Contents