Káté a lelkipásztorok számára a trienti zsinat határozatából (Szombathely, 1892)
MÁSODIK RÉSZ. I. Fej. A szentségekről általában - III. Fej. A bérmálás szentségéről
187 sithatják meg a lelkipásztorok. Valamint a házak építésénél, habár a ragaszt, meszet, tát és a többi anyagot a kézmivesek, mint alsóbb rendű mesterek készítik és illesztik is össze ; a mű kivitele mégis az építészhez tartozik; ép úgy szükséges volt, hogy e szentség is, mely által a lelki épület mintegy befejeztetik, senki más, csak a főpap által szolgáltassák ki. XIV. Miért alkalmaztatnak a bérmálásban bérmaszülök, és minő lelki atyafiság származik a bérmálásból? De bérmaszülő is alkalmaztatik, amint az a keresztségben a fönnebb mondottak szerint történik. Mert ha azoknak, kik bajvivásra készülnek, szükségük van valakire, a kinek ügyessége s tanácsa által megtaniitassanak, mily vágásokkal és támadásokkal semmisíthetik meg ellenfelüket, önmaguk épen maradván: mennyivel inkább szükséges a vezető és intő a híveknek, midőn a bérmálás szentsége által, mintegy legerősebb fegyverrel védve és felkészülve, a lelki harczba bocsátkoznak, melynek jutalmául az örök üdv van kitűzve. Helyesen alkalmaztatnak tehát e szentség kiszolgáltatásához is bérmaszülök, kikkel ugyanazon lelki atyafiság származik, mely, mint fönebb a keresztsógnól alkalmazandó keresztszülékről mondottuk, a törvényes házassági szövetséget akadályozza. XV. A bérmálás szentsége elkerülhetlenül nem szükséges, de azért nem kell elmulasztani. Mivel pedig gyakran megesik, hogy a hívek e szentség felvételében vagy hirtelenkedő sietséggel, vagy gondatlan hanyagsággal és késedelmezéssel élnek, (mert azokról, kik az istentelenség azon fokára vetemednek, hogy azt megvetni és utálni merészük, szólni sem érdemes) azt is elő kell terjeszteniük a lelkipásztoroknak: kik, mily kornak legyenek s mennyire kell törekedniük a jámborságra azoknak, a kiknek a bérmálás föladandó. És főkép ki kell emelniük, hogy e szentség nem oly szükséges, hogy nélküle üdvözölni nem lehetne. De jóllehet nem szükséges, elmulasztani mégsem kell; sőt inkább gondosan kerüljük, hogy e szentségteljes dologban, mely által az isteni adományok oly bőven árasztatnak reánk, valamely hanyagságot
