Káté a lelkipásztorok számára a trienti zsinat határozatából (Szombathely, 1892)
MÁSODIK RÉSZ. I. Fej. A szentségekről általában - II. Fej. A keresztség szentségéről
172 bőségével vagyunk felruházva s felékitve, mégis csak nagy nehézséggel és fáradsággal kezdjük, vagy bizonyára végezzük a jámbor és erényes cselekedeteket; mert ez nem azért történik, mintha amaz erények, melyekből magok a cselekedetek származnak, az Isten jótéteményéből nekünk nem ajándékoztatok volna: hanem mivel a keresztség után hátra maradt a kívánság leghevesebb küzdelme a lélek ellen, de e küzdelemben elcsüggedni vagy legyőzetni keresztény emberhez nem méltó; mert Isten kegyességében bízva a legnagyobb reménynyel kell lennünk, hogy a mik1) tiszták és igazságosak és szentek, a jámbor élet naponkinti gyakorlata által könnyük és kellemeseknek is fognak látszani. Örömest elmélkedjünk ezekről, éber lélekkel tegyük ezeket, hogy a béke Istene2) velünk legyen. Lili. A keresztség eltörölhetlen jegyet nyom a lélekre. Azonkívül a keresztség által jegygyei jelöltetünk meg, melyet a lólekből soha sem lehet kitörölni; s erről itt elég ennyi, mivel a fönebb mondottakból, midőn a szentségekről általában volt szó, eleget lehet ide alkalmazni. LIV. A keresztséget ismételni nem szabad. Mivel pedig a jelleg hatásából és természetéből kifolyólag azt határozta az egyház, hogy a keresztség szentsége semmikép se ismételtessék: gyakran és szorgalmasan kell a lelkipásztoroknak erre inteni a híveket, nehogy valamikor tévelyekbe essenek. Ezt tanította az apostol, mondván:3) „Egy az Ur, egy a hit, egy a keresztség.“ Azután midőn a Bőmaiakat inti,4) hogy meghalván a keresztség által Krisztusban, őrizkedjenek, nehogy a tőle nyert életet elveszítsék midőn mondja:5) „Mert mivel Krisztus meghalt a bűnnek, csak egyszer halt meg:“ azt látszik világosan kijelenteni, hogy valamint ő újra meg nem halhat, úgy nekünk sem szabad a keresztség által újra meghalnunk. Azért az anyaszentegyház is nyíltan vallja, hogy csak egy keresztséget hisz. S hogy ez a dolog természetével és az észszel is megegyezik, abból tetszik ki, mivel a keresztség lelki ujjászüle-4) Fii. 4, 8. 2) II. Kor. 13, 12. s) Ef. 4, 5. 4) Rom. 6, 2. s. k. 5) Ugyanott. 10.
