Káté a lelkipásztorok számára a trienti zsinat határozatából (Szombathely, 1892)

MÁSODIK RÉSZ. I. Fej. A szentségekről általában

132

alá esik; kiváltképen ezen érzékkel fogjuk fel a szavakat is, melyek a lélek legbensőbb gondolatainak kifejezésére legnagyobb erővel bírnak. Azonban az eddig felsorolt jeleken kívül, melyeket a mondottak szerint az emberek közmegegyezésből és közakaratból állapítottak meg, vannak olyanok is, melyeket Isten rendelt, melyek azonban, hogy nem egyfélék, mindenki elismeri. Mert némely jeleket Isten csak azért ajánlott az embereknek, hogy valamit jelentsenek vagy valamire emlékeztessenek; milyenek voltak a tisztulási törvények, a kovásztalan kenyér és sok más, melyek a mózesi isteni tisztelet szertartásaihoz tartoztak. Másokat pedig azért rendelt Isten, hogy nemcsak jelentő, hanem eszközlő erővel is bírjanak; és eléggé világos, hogy a jelek ez utóbbi neméhez kell az uj szövetség szentségeit számítani. Mert ezek Istentől rendelt s nem az emberektől feltalált jelek, melyekről kétségtelenül hiszszük, hogy a szent dolgot, melyet jelentenek, eszközük is.

VII. Mit hell érteni a szentség értelmezésében a „szent dolgok“ alatt?

Azonban, valamint a jelek sokfélék, úgy a „szent dolgot“ sem kell egyfélének tartani. A mi már a szentség adott értelmezését illeti, az egyházi írók a „szent dolog“ szó alatt Isten kegyelmét értik, mely minket megszentel és minden isteni erények képességével földiszit. Mert méltán hitték, hogy a szent dolog elnevezése a kegyelemnek felel meg tulajdonképen, minthogy annak üdvös hatása által a mi lelkünk Istennek szenteltetik és vele egybeköttetik.

VIII. A szentségnek bővebb értelmezése és hogyan különbözik az egyéb szent jelektől.

Azért, hogy kimerítőbben megmagyarázzuk, mi a szentség, tanítanunk kell, hogy az érzékek alá eső dolog, mely Isten rendeléséből a megszentelést és megigazulást nemcsak jelenti, hanem munkálja is; miből, a mint kiki könnyen beláthatja, következik, hogy a szentek képei, keresztek és más effélék, jóllehet szent dolgok jelei, azért szentségnek még sem mondhatók. Ezen tan igazságát pedig könnyű minden szentség példájával igazolni, ha valaki azt, mit fönebb a keresztségről említettünk, midőn azt