Káté a lelkipásztorok számára a trienti zsinat határozatából (Szombathely, 1892)

MÁSODIK RÉSZ. I. Fej. A szentségekről általában

129

úgy látszik, hogy náluk e szónak ez volt leggyakoribb jelentése. Ellenben a latin atyáknál, kik az isteni dolgokról írtak, a szentség szó bizonyos szent dolgot jelent, mely el van rejtve, amint a görögök is ugyanazon dolog jelelésére titok szóval éltek. Hogy a szentség szót ezen értelemben kell venni, kitetszik az Efezusiakhoz irt levélből:1) „Tudtunkra adá akaratának titkát“; azután Timoteushoz :2) „Nagy a kegyesség titka“ ; továbbá a Bölcseség könyvében olvassuk:'1) „Nem tudják az Isten titkait“. Ezen és sok más helyből kiviláglik, hogy a szentség nem mást, mint szent, elrejtett és titkos dolgot jelent. Ezért a latin tudósok azt hitték, hogy bizonyos, érzékeink alá eső jeleket, melyek a kegyelmet, mit munkálnak, egyszersmind jelentik és mintegy szemeink elé állítják, alkalmasan lehet szentségnek nevezni; habár sz. Gergely nézete szerint4) azért is mondhatjuk szentségeknek, mivel az isteni erő anyagi tárgyak leple alatt titkosan munkálja az üdvösséget. Ne is gondolja senki, hogy e szót csak nein rég használják az egyházban; mert a ki szent Jeromost és Ágostont olvasta, könnyen be fogja látni, hogy régi egyházi Íróink a szóban levő dolog jelentésére igen gyakran a szentség szóval, néha pedig jel, vagy titkos jel, vagy szent jel kifejezéssel is éltek. S ennyi elég a szentség szóról, mely ugyan az ó szövetségi szertartásokra is illik, melyekről azonban a lelkésznek nem szükséges rendszabályokat adni, minthogy azokat az evangeliomi törvény és kegyelem eltörölte.

III. Mit jelent tulajdonképen a katholikus Íróknál a szentség szó ?

A szónak eddig adott fogalmán kívül azonban figyelmesen ki kell kutatni a dolog lényegét és természetét is, és a híveknek megmagyarázni, mi a szentség. Mert senki sem kétkedhetik, hogy a szentségek ama dolgok neméhez tartoznak, melyek üdvösségünket és megigazulásunkat munkálják. Jóllehet pedig sok mód van, melyek e dolog kifejtésére alkalmasak és használhatók ; azt azonban érthetőbben és világosabban semmi sem fejezi ki, mint a sz. Ágostontól származott értelmezés, melyet azután az összes skolasztikus tudósok követtek: „A szentség, úgymond,5) szent dolognak jele“, vagy mint más

b Efez. 1, 9. 2) I. Tim. 3, 16. 8) Bölcs. 2, 22. 4) Szt. Gerg. 6) Isten város. 10, 5.

9