Nemes Vazul: A magyar Mária-Cell kegyhelyének ismertetése (Celldömölk, 1948)

Akárhol jársz, akármiben fárado­zol, küszködöl, vagy imádkozol, rajiad függ bársonyos tekintete. Meg ne szomorítsd soha jó Anyád szemét, sugara meg ne törjön, fénye ki ne hunyjon, könnye, jaj, ne hulljon! Legyen tükör a lelked, kristály­tükör, hogy mint hófehér hattyú füröd­­jék enyhén ringó vizében a Mennyei Tisztaság szelíd szent tekintete. Testvérem, szüntelen rajtad van Mária szeme. Mondd, elbírja- e szíved ezt a ret­tentő gyönyörűséget? Mondd, mit éreznél, ha Mária most rád tekintene ? . .. (Idézet Dr. Révay József: „Zarándokút a szenthelyekre“ c. könyvéből 393. 1.) 68

Next

/
Thumbnails
Contents