Nemes Vazul: A magyar Mária-Cell kegyhelyének ismertetése (Celldömölk, 1948)

legszebb barokk-stílusú festményeihez. Schweichard festette őket 1774 ben. Az első kép a Boldogságos Szűz mennybevitelét ábrázolja, a másik mezőben a művész a Szűzanya megkoronázását festette meg. Mozgalmas csoportok, ügyes távlat, kifejező arcok, jó színhatás jellemzi őket. A mennyezet sarok mezőiben a kiscelli kegyhely alapító csodáil, a másik mezőben pedig Kis Máriacell kolostorának és az apátsági templomnak alaprajzait örökítette meg a művész.

A tárházban láthatók a különféle voíiv, fogadalmi képek 1747 bői, 1750-ből és a késő obi évekből. Meghatóan bizonyítják Kis Mária-Ced dicsőségét és N;gy Mária-Cellel való kegyelmi rokonságát. Különösen érdekes az a kép, amelyet a Visen lakozó Horváth János 1759 ban adománoyozott azért, mert a Boldogasszony Fogantatásának napján a vízből szerencsésen kimentette a fiát. Itt van a krumbachi zarándokok fogadalmi képe (1817.) a Rábából való megmenekülés emlékére, továbbá a mosonszentjánosi zarándokok képe 1869-ből a vízbefulladástól

50