Nemes Vazul: A magyar Mária-Cell kegyhelyének ismertetése (Celldömölk, 1948)

1786-ban feloszlatta az ősi pannonhalmi főmonostort, ősi kincseit, könyveit elkótyavetyéltette. A többi apátságok is sorrakerüllek. Szily püspök vigasztalta a kiscelli bencéseket, igéri, hogy támogatni fogja őket, hiszen „a celli rendház nagy és hatalmas munkával szolgált nemcsak az ő egyházmegyéjének, hanem a szomszédoknak is azzal, hogy az Isten és a Boldogságos Szűz iránti tiszteletet és ájtatosságot oly hathatósan terjesztette a nép között.

1787. január 24-én érkezett meg a két fejedelmi megbízott azzal a felhatalmazással, hogy a kolostort oszlassák fel. Az apátságban ekkor 7 miséspap rendtag és két világi testvér élt. A biztosok összeírnak minden értéket, aztán több árverést tartanak, melyeken dobraütik az apátság és a templom összes ingóságát. Elprédálták mindazt a sok értékes templomi felszerelést, — arany-ezüst urmutatókat, kelyhekét, tálcákat, kereszteket, misemondó ruhákat, — amit az apátság negyven év alatt szerzett. A búcsúiáróhely egycsapásra elvesztette jóformán mindenét,

26