Nemes Vazul: A magyar Mária-Cell kegyhelyének ismertetése (Celldömölk, 1948)

mar kiválik tehetségével, a hittudományok és a bölcselet doktora lesz. Először lelkipásztorkodott, azután a nagymáriacelli búcsujáróhelyen lett gyóntató. Sokat foglalkozott a Máriacellhez kapcsolódó Máriatisztelet történetével. Majd a salzburgi egyetemre kerül tanárnak, miközben több tudományos munkája lát napvilágot. A salzburgi bencés egyetem és misszióház céljára gyűjtést indít. Maga kél útra és 1736-ban Győrött találkozik Sajghó Benedek pannonhalmi főapáttal. A főapát ezóta kezdi megismerni és becsülni. Koptik Odó érezve a főapát barátságát, a magyar bencések közé kívánkozik; Sajghó Benedek pedig kinevezi dömölki apátnak (1739). Koptikerre Pannonhalmára jön, apáttá áldják, megismerkedik a magyar bencésekkel; elhatározza, hogy a dömölki apátságot rendezi, újjáépíti. Magával hozza Dömölkre kis Mária-szobrát, a máriacelli kegyszobor mását. Csinosítja a dömölki templomot, Mária szobrának pedig a Sághegyen kis hajlékot épít. Oda megy fel naponként ájtatoskodni; szabad idejét a tudományoknak szenteli. Jó pél10