Bogyay Tamás: A jáki apátsági templom és a Szent Jakab-kápolna (Szombathely, 1943)
97 állításánál végzett munkája idején Újvári Lajos helyettesített. Gunszt Pozsonyból visszatérve csakhamar megvált állásától; utódja Újvári lett, aki a munka oroszlánrészét végezte. A kőmíves munkavezető Keller György volt. A tetőszerkezetet Trümmer János szombathelyi ácsmester készítette. A padokat a budapesti Greger se n-cég, az orgonát a pécsi Angster József és fia cég szállította. A jáki apátsági templomnak az első építési korszak első és második szakasza adta meg azt a ma is meglévő stílus jelleget, amely kijelöli helyét a magyar művészet történetében. A templom azáltal, hogy a legkülönfélébb eredetű szerkezeti megoldásokat, építészeti formákat és díszítő elemeket egyesíti, a legkiválóbb és talán egyetlen igazi képviselője Magyarországon a középeurópai késő-román művészetnek. A felépítésében mutatkozó szerkezeti szabálytalanságokban és következetlenségekben, díszítésének sokszínűségében benne él ugyanis aZ érett román stílus zárt helyi egységeinek felbomlását hozó átmeneti kor zűrzavaros küszködése és habozása hagyomány és újítás között. A templom alaprajza, felépítése és nagyméretű alakos szobrásZata a magyar hagyományban gyökerezik, amelyet nyugati elemekkel gazdagított. A jövő stílusának kialakítására azonban nem volt befolyással. Az építők a magyar későromán és a cisztercita koragót elemek szervetlen egyesítésével nem tudtak hozzájárulni a magyar koragótika' kifejlesztéséhez. A szentkirályi ívmező megfaragása után szobrászműhelyének is nyoma vész. Díszítő faragásainak nyugateurópai eredetű stílusa viszont tovább él és fejlődik, de főként Ausztriában. Itthon a dunántúli falusi művészetben egész sor emléken megtaláljuk vidékies színvonalra süllyedt motívumait, közvetlen leszármazottjának azonban csak az illési kaput és normán elemei révén a budavári koronázó templom kapuját tekinthetjük. A jáki apátsági templom tehát a magyar késő-román művészetnek csodálatos és különleges virága, amely azonban nem hozott gyümölcsöt. A múlt törekvéseinek szintézisét adja, de a jövő nem belőle indult ki. Fejlődéstörténeti jelentősége — a jövő szempontjából —- távolról sem áll tehát arányban művészi értékével és avval az előkelő hellyel, amely szépségéért és gazdagságáért nemcsak Magyarország, hanem egésZ Európa műemlékei sorában is joggal megilleti. * IRODALOM ÉS FORRÁSOK. I. A hely. Szombathely vidékének koraközépkori településtörténetét összefoglalja Hóman—Szekfű: Magyar történet (3. kiadás) I. kötet 121— 123. 1. A Ják-nemzetségről u. o. 299., 474. 1. és Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. 1901. II. kötet 244. 1. A templomdomb régi beépítésére és a temetőre vonatkozó adatok az alább részletesen felsorolt Visitatio canonica-k jegyzőkönyveiből valók. Az irodalomban mindenütt Bogyay Tamás dr.: A jáki apátsági templom és Szent Jakab-kápolna.
