Bogyay Tamás: A jáki apátsági templom és a Szent Jakab-kápolna (Szombathely, 1943)
16 felismerni. Üj boltozatot és román stílusú külsőt kapott a sekrestye is. A restaurálásban Schulek Frigyes és Gyalus László tudásuk legjavát igyekeztek adni. Munkájuk, mai szemmel nézve, mégsem mondható sikerültnek. Nem elégedtek meg ugyanis a későbbi ráépTtésektöl eltakart regi részek kiszabadításával és okvetlenül szükséges biztosító munkákkal, hanem a templomnak olyan egységes stílusú alakot igyekeztek adni, amilyen alakban az épület sohasem állt. (A megújított részek pontosabb megjelölését és a helyreállítás hitelességét alább, a templom részletes tárgyalásánál adjuk.) 3. A templom külső felépítése és díszítése, az egyes díszítő elemek eredete. Az épület külsejének megtekintését legjobb az északi oldalon kezdeni. A domb északi pereméről nézve a templomot, ennek egész felépítési módja, sőt részben építéstörténete is világosan kirajzolódik előttünk. Jobbra, a nyugati oldalon szinte kihívóan merednek égre a vaskos tornyok. Közülük indul ki az egész épületnek mintegy törzsét és gerincét alkotó főhajó, amelyhez oldalt az alacsonyabb mellékhajó simul. A főhajó és a szentélyszakasz egységes épülettömege balra, kelet felé, túlfut a mellékhajón és töretlen lendületét a gazdagon tagolt és díszített főapszisz fogja fel. 1. Az északi mellékhajó falai a templom legrégibb részei közé tartoznak. Az 1900-ban végzett helyreállítás műve: a tagoló oszlopkötegek felső részének kiegészítése a toronyhoz legközelebb eső kivételével, az északi oldalfal ívsoros párkánya mai alakjában és a keleti oromfal ívsorának egyes részei. Az északi oldal ívsorában az ívmezőket kitöltő figurák jórészt régiek, közülük többet azonban nem eredeti helyére raktak vissza (5. kép). A mellékhajó hossza a templom eredetileg tervezett nagyságát mutatja, és oszlopköteges tagolása is, amely nem vág össze a felette emelkedő főhaj ófal tagolásával, az első terv ötszakaszos belső osztása szerint készült. Mivel az építést a középkorban általános szokás szerint a szentély felöl kezdték, a keleti első szakaszban az eredetileg tervezett, oldalfalakon teljesen szokatlan gazdag tagolást látjuk, amelyhez a ötletet valószínűleg a lébényi bencés templom főapsziszának díszítése adhatta. Munkaközben az eredeti tervet — úgylátszik — feladták, és ezért a második szakaszban már csak a vízszintes emeletosztó párkány van meg, tovább nyugat felé pedig ez is cisztercita ízű kora gótikus oszloptörzsgyűrűvé satnyul. Hasonló változás figyelhető meg alulról felfelé is. A fal alján lombard-délnémet stílusformákat mutató régies lábazat
