Emlékkönyv a szombathelyi r.k. püspöki elemi fiúiskola félévszázados jubileuma alkalmából 1872-1921. (Szombathely, 1921)

53 VALAMI A HITVALLÁSOS ISKOLÁKRÓL. Ezt az isteni parancsot: „Elmenvén az egész világra, tanít­satok minden népet“ — az Egyház kezdettől fogva nem pusztán az igehirdetésre, az evangélium terjesztésére vonatkoztatta; ha nem, mivel az Egyház általában véve „az igazság oszlopa és erőssége“: tanítói hivatását mindig úgy értelmezte, hogy neki a népművelés, a kultúra terén zászlóvivőnek s a népek tanító, ne­velő mesterének kell lennie. És az Egyház ezt a magasztos hivatást mindenkor a leghí­vebben teljesítette! Teljesítette, mert Istentől nyert missziónak tekintette ; teljesítette, mert az evangélium hirdetésének s a lelkek üdvének nagy munkájában a tudás, a műveltség terjesztése volt az Egyház egyik leghathatósabb fegyvere. Ahol az Egyház meg­vetette lábát, az ige hirdetésére templomot, a tudás és tudomá­nyok terjesztésére pedig iskolát épített. Az iskola az Egyháznak mindig második temploma, első és legkedvesebb gyermeke volt, akiért minden áldozatot szívesen meghozott! És századokon, sőt — azt lehet mondani, — csaknem év­ezredeken át a tudományoknak egyedüli mecénása az Egyház; az iskolák építője, mestere, fenntartója ismét csak az Egyház volt. Ez emelte a püspöki templomok mellé a székesegyházi-, a káptalanok mellé a káptalani-, a plébániák mellé a plébániai iskolákat, a közép- és magasabb ismeretek, tudományok terjesz­tésére, ápolására pedig a gimnáziumokat és az egyetemeket 1 A tudományokat az Egyház nevelte nagyra 1 A tudás fák­lyáját évezredeken át az Egyház tartotta kezében, úgyszólván kizárólag csak az Egyház világított ezzel! A tudomány nem is támadta, hanem segítette az Egyházat, addig, amig a tudomány kezdett a maga lábán járni, magát füg­getleníteni — ez nem volna baj — de kamaszkorba jutva kezdett szülőjével ellenkezni, szembeszállani, azt lekicsinyelni és támadni. Az Egyház az igazi tudástól, az igazi kultúrától sohasem félt; a a hamis tudománytól még kevésbbé van oka félnie! Megdől ez magától s ideig-óráig tartó dicsőségének hamar vége lesz! S ha az Egyház vitába száll vele, ezt is csak híveiért, a lelkekért és az igazságért teszi ! Az igazságért s a keresztény erkölcs védelmére állít isko­lákat s hoz áldozatokat ma is, amikor már az állam is tudatára ébredt nagy kötelességeinek, amelyek a népoktatás és vele a nép­­boldogítás, a kultúra terén alattvalóival szemben terhelik.

Next

/
Thumbnails
Contents