Emlékkönyv a szombathelyi r.k. püspöki elemi fiúiskola félévszázados jubileuma alkalmából 1872-1921. (Szombathely, 1921)
51 melynek ha nem is lehettem növendéke, de lehettem hitoktatója. Szívből örülök, hogy az intézet 50 éves jubileuma alkalmával ezeket leírhattam azzal a hő óhajtással, hogy Isten áldása legyen az iskolán s virágozzék időtlen-időkig az egyház és haza javára! JUBILÁRIS ÜNNEPÜNK. Szép, de igen súlyos feladat hárult a tanítótestület elé, hogy az iskolának félszázados jubileumát méltó ünneplés keretében tegye emlékezetessé úgy a régi, mint a mostani tanítványok és szüleik lelke előtt. Ünnepségünket az iskolaév kezdetére terveztük, hogy a jubiláris évet méltó prelúdiummal nyissuk meg. Ehhez természetesen kis tanítványainknak és azok szüleinek lelkes közreműködésére volt szükségünk, hogy a hosszú, legalább másfél órát igénybevevő színdarabbal az év kezdetére kész.en legyünk. Acsöpp szereplők vakációjuk felét feláldozva, buzgón készültek a csaknem mindennapos próbák idején az igazi előadásra. Vannak köztük szép számmal egészen kis leánykák, — püspöki iskolai tanulók hugocskái akik tulajdonképen még óvódás csöppségek. Szüleik ritka áldozatkészséggel teremtették elő a darabhoz szükséges, ötletesén újszerű, találékonyan megkonstruált jelmezeiket, míg a tanítótestület tagjai a színpad dekorációját vállalták magukra. A jubileumi színdarab, -—- melyet Finta Sándor kollegánk, jónevű írónk, a vakáció folyamán a tanítótestület felkérésére írt — a „Honfoglalás“ címet hordja homlokán aktuálisan. A három felvonásos mesejáték alapgondolata irredenta célokat szolgál. Az a meséje, hogy a magyar jólét tündérkéi Délibáb királykisasszonyokkal megjelennek váratlanul egy renyhe szorgalmú és az ebédnél finnyáskodó püspöki iskolai tanuló lakásán és egy felvidéki drótostót fiút példaképül elébe mutatva, megtanítják a haza igaz szeretetére és a magyar föld jellegzetes termékeinek megbecsülésére. A második felvonásban a kis fiú drótostót pajtásával együtt a felvidékre vándorol, hogy ennek szüleit felkeresve, az ő kunyhójuknál kezdjék el az új magyar honfoglalást, amelyet a magyar eledelek bőkezű tündérkéivel akarnak megvívni elrablód területeinken. A felvonás az új honfoglalók diadalútjával végződik. A harmadik felvonásban, amely a püspöki iskola dísztermében, épen a jubileumi ünnepélyen játszódik le, kiderül azután, hogy az egész káprázatos mesét úgy álmodta a kis püspöki iskolás tanuló, de az álomból is tanult s az előjövő tanítóbácsinak megfogadja a jubileumi ünnepen, hogy szorgalmas, jó tanulója 4*
