Emlékkönyv a szombathelyi r.k. püspöki elemi fiúiskola félévszázados jubileuma alkalmából 1872-1921. (Szombathely, 1921)
39 el, akinek emlékét mint az evangéliumi felebaráti szeretet mintáját őrizzük. Tanítói munkásságán kívül az országos kath. tanügyi tanács és a vasmegyei állandó népnevelési bizottságnak tagja; az egyházmegyei kath. tanítóegyesületnek és a kath. körnek pénztárosa, ez utóbbinak később alelnöke; a szombathelyi esperesi tanítói kör elnöke; az egyházmegyei róm. kath. tanítók fegyelmi tanácsának tagja volt. 1918-ban ünnepelte 50 éves tanítói jubileumát, amikor megyéspüspök úr, egyházmegyei főtanfelügyelő úr, kartársai, iskolánk növendékei és azok szülői részéről igen meleg ünneplésben részesült. A folyó évben megyéspüspök úr a legmagasabb egyházi kitüntetések egyikét akarta jó Fejes bácsinak részére megszerezni, de ő a szerénység mintaképe a halálba menekült előle. Béke és áldás poraira! 4. Mórocz István, iskolánkhoz került 1873-ban. Képesítését 1869-ben szerezte. A püspöki iskola első gárdájának egyedüli életben lévő tagja. 39 évig működött iskolánknál olyan szakértelemmel és búzgósággal, amilyen csak azt a nagyszerűen összehozott gárdát ékesíthette, amely 40 éven át az iskola hírnevét megteremtette és megalapozta. 1912-ben nyugalomba vonult Kartársunk, amikor is őt megyéspüspök úr Öméltósága önfeláldozó munkásságának elismeréséül igazgatói címmel ruházta fel. A nagyszerűen ellátott iskoláján kívül bőséges munkásságot fejtett ki az egyházmegyei tanítóegyesületben. Ennek első jegyzője volt és mint ilyen annak értesítőjét szerkesztette. A nagy szakértelemmel, bőséges tudással és különösen jó érzékkel összeállított tanítóegyesüleli értesítők olyan munkásságnak tanújelét mutatják, amilyennek párját országszerte nehéz találni. Ugyanezen egyesületben a pályaműveket bíráló bizottságnak is tagja volt. Azonkívül a szombathelyi kér. fogyasztási szövetkezetnek sokáig elnöke volt, a szombathelyi kath. körnek pedig választmányi tagja. Igen sokáig kitűnő szakértemmel vezette iskolánk növendékeinek gyümölcsfatenyésztési és nemesítési oktatását. Ebben való jártasságára Keszthelyen 1873-ban a gazdasági szaktanfolyamon tett szert. Állásának kötelességeit mindenkor lelkiismeretes pontossággal teljesítette, szabad idejét pedig önművelésére fordította. Megtanulta a francia, német és angol nyelveket és ilyennyelvű szaklapokat olvasott, hogy paedagógiai ismereteit mindinkább bővítse. De áltudomány más ágaiban is nagy olvasottsággal bír. Fáradhatatlan munkásságának, hazaszeretetének és különösen iskolánk iránti nagy szeretetének lanújelet akkor adta leginkább»
