Emlékkönyv a szombathelyi r.k. püspöki elemi fiúiskola félévszázados jubileuma alkalmából 1872-1921. (Szombathely, 1921)
57 Tanképesítését 1863-ban Győrött szerezte. Elsősorban neki van nagy része abban, hogy az iskola olyan 50 éves munkásságot tud felmutatni, amilyennel kevés iskola dicsekedhetik. Az ő ügyes és tapintatos vezetésének köszönhető, hogy iskolánk tantestülete oly szoros kapcsolatban, megértésben és szeretetben élt egymás között, mintha egy család tagjai lettek volna ; és ha netán mégis félreértések történtek, azok sohasem kerültek az utcára, hanem elintézték maguk között és kifelé jelét sem adták annak, hogy nézeteltérések történték közöttük. Fáradhatatlan munkássága volt az a vonzerő, amely a tantestületben hatásos példaként hatott. Az ő gondos körültekintésének köszönhető, hogy iskolánk olyan nagyszerűen van felszerelve. Fáradhatatlan munkásságának számtalan jelét láthatjuk még ma is iskolánkban : az első igazgatói évétől kezdve utolsó évéig a legpontosabban vezetett iskolai számadások, a könyvtár, az iskolai felszerelések és iratok pontos rendje, mind az ő idejének pontosságát tüntetik fel ma is. Ha pedig számba vesszük azt a sok írásban itt elfekvő ünnepi és alkalmi beszédet, amelyet egyrészt az iskola növendékeinek, egyrészt másoknak mondott egyes ünnepélyek alkalmával, bátran elmondhatjuk, hogy egy folytonos munkában eltöltött, olyan vallásos élet fonala szakadt meg 1912-ben, amelynek minden lépte buzdító példa volt környezetének. A megyei állandó népnevelési bizottság jegyzője, az egyházmegyei tanítóegyesületben a pályaművek bíráló bizottságának tagja, Szombathelyvárosi képviselő és a városi egészségügyi bizottságnak tagja volt. Szerinte is legszebb működési tere az iskolán kívül - a Szent Vince egyesület volt, amelynek mint megalapítója és csaknem haláláig elnöke, könnyítette a szegények és elaggottak nyomorát Neve még sokáig élni fog ! 3. Fejes János, az iskolánál tanított 1872. év óta. Oklevelet Győrött 1868-ban szerzett. Szabó Károly igazgató nyugdíjbavonulása alkalmából megyéspüspök úr Öméltósága őt nevezte ki az iskola igazgatójává. Mielőtt iskolánkhoz került, Somlóvásárhelyen és Celldömölkön már négy évig tanított. A folyó évvel tehát tanítói működésének 54-ik évét kezdte meg. Nem mernénk azt állítani, hogy jó egészségi állapota serkentette volna őt arra, hogy nyugdíjaztatását nem kérte már egy-két évvel előbb. Ennek főoka egyedül az a sajnálatos tény volt, hogy a tanítók részére oly mostohán megszabott nyugdíjából a mai nehéz megélhetési vi' szonyok között a legígénytelenebb megélhetést sem tudta volna magának biztosítani. Amint mondogatta, az utolsó időben elfő-