Soós Sándor - Soósné Veres Róza: Kismáriacell. Celldömölk búcsújáró helye (Celldömölk, 2012)
IV. Kismáriacell
IV. Kismáriacell 93 a nyáron már megindult ellene a hajsza, kemény csatározásokat vívott a hatalommal. [...] A hatalom készült rá, hogy Mindszenty celli megjelenése nagy tömegdemonstrációvá válhat. Ezért már előző nap a környező falvakból kivezető utakat rendőrök, ÁVH-s katonák lezárták. Nem tudtak azonban túljárni az emberek eszén, akik Cellbe indultak, mind megtalálták a rejtett ösvényeket. [...] Erdőn, bokron, bozóton vitt az utunk. Előttünk mindenütt frissen tört gallyak jelezték, hogy mások is ezt a csapást ajánlották követőiknek. Azon az éjszakán K. I-né rokonaitól kaptunk szállást. Másnap reggel [...] részt vettünk Mindszenty miséjén. Amikor kijöttünk a templomból, már óriási tömeg hullámzott a téren. Szoros volt körülöttünk a rendőrkordon, vízágyúkat is felvonultattak. [...] Mindszenty kijött a templomból, s elindult kíséretével. A menet azonban nem jutott meszsze, mert egy teherautó, platóján fegyveres katonákkal, elállta az utat. Mindszenty hamar felismerte a helyzetet. Megáldotta a teherautót, s visszafordult kíséretével.”234 234 Újságcikk. Csak ezt a levágott szélű oldalt ismerem. Feltehetőleg az Új Kemenesalja valamelyik 1995-ös számában jelent meg a visszaemlékezést közlő cikk, Hamar Imre tollából. Az alább közölt riport kiválóan adja vissza a korabeli állapotokat. 1948. szeptember 12.: A hatalom zarándokolt Celldömölkre. „Mindszenty kész volt feláldozni az életét.” Kommunista forgatókönyv Vakítóan ragyog a délutáni napsütésben Palka József budapesti aranykoszorús művész hatalmas, mozaikszerű üvegfestménye a celldömölki katolikus templom két tornya között. Fogalmam sincs, mennyiért készítenének ma egy hasonló méretű üvegfestményt, de azt tudom, hogy 1948-ban a celli 24 ezer forintba került. Ez motoszkál bennem, miközben a templom és a valamikori rendház közötti teret méregetem minden oldalról, pedig valójában nem azért jöttem ide, hogy kiszámítsam az akkori új forint és a mai utóda közötti árfolyamváltozás mértékét. Mint a mozaikfestő, megpróbálok összerakni valamit, aminek néhány részlete van csak a birtokomban, de azt szeretném, ha az egészet megmutathatnám. Nem tudom, sikerülhet-e valaha. Kicsi ez a tér, s ha tele van emberekkel, talán még kisebb. Vajon hol állhatott meg Mindszenty autója negyvenöt évvel ezelőtt? Talán itt, pontosan szemben a templommal. Kiszáll, körülnézett, megtorpant egy pillanatra, fölnézett az égre, aztán a templomra... nem-nem, nem nézett föl, talán el is feledkezett az üvegfestményről, hiszen hívők sokasága helyett karhatalmistákat látott a templom körül, akik szemlesütve titkon talán azt remélték, nem hangzik el majd egyetlen vezényszó sem. Ez így sokkal valószínűbb. Aztán méltóságteljesen besétált kíséretével a templomba, és soha életében nem láthatta az üvegfestményt. A katolikus főpap az emlékirataiban mindössze két helyen tesz említést Celldömölkről. Ennek nyilvánvaló oka, hogy a negyvenes évek végén az ellene és hívei ellen szervezett akciók tucatnyi helyen szinte forgatókönyvszerűén ismétlődtek meg. így ír erről: „A kommunisták jól tudták, hogy mi mellett tettünk tanúságot. Ezért zavarták és akadályozták, ahol lehetett a nagyszabású ünnepségeket hatósági intézkedésekkel és rendőrségi erőszakosságokkal. A zarándokoknak sokszor vasúti jegyet sem adtak ki, csökkentették a szerelvények és a vasúti kocsik számát; hogy lovas kocsit se vehessenek igényben, a Mária-napokra igyekező hívek, »lószemléket« rendeltek el. Lefoglalták a teherautókat. Az is előfordult, hogy járványos betegségre hivatkozva, hatóságilag megtiltották egy-egy vidéken minden közlekedést. Celldömölkön szeptember 12-én karhatalom felvonultatásával tartották távol a zarándokokat a várostól. Csak a templomban tarthattunk szentmisét, miközben a tűzoltók sárga folyadékot fecskendezve kocsival járták körül a templom környékét.” A korabeli hivatalos sajtó igyekezett meg nem történtté tenni az ilyen eseményeket. Dr. Nemes Vazul bencés plébános A magyar Mária-Cell kegyhelyének ismertetése címmel a Magyar Miniszterelnökség Sajtóosztálya 67.128. számú engedélyével 1948-ban kis könyvecskét jelentetett meg. Valószínűleg soha nem kerül elő az a mozaikdarabka, amelyből kiderülhetnek, milyen mondatok szerepeltek a könyv eredeti kéziratában a hercegprímás látogatásáról. Ami megjelent, akármelyik akkori újság címoldalán is napvilágot láthatott volna. „Celldömölk népe a búcsújáró községek buzgó híveivel együtt lelkes előkészületeket tett arra, hogy 1948. szeptember 12-én, Szűz Mária neve napján méltóképpen megünnepelhesse a kegytemplom 200 éves jubileumát. A hívek önkéntes adományokkal járultak hozzá a bombasérült kegytemplom újjáépítéséhez, ami több mint 130 ezer forintba került. A jubileumi emlékművet a kiscelli Mária-nap keretében Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek, Magyarország hercegprímása avatta fel... több főpap, számos lelkipásztor és rengeteg zarándok jelenlétében”. Két szemtanúval beszélgettem az emlékezetes nap
