Soós Sándor - Soósné Veres Róza: Kismáriacell. Celldömölk búcsújáró helye (Celldömölk, 2012)
IV. Kismáriacell
IV. Kismáriacell 85 ga, maga Koptik Odo apátur Rómába utazván, XIV. Benedek pápától több privilegium között azt is megnyeré, hogy a kik a kis-czeli templomba zarándokolnak, és ott a szentségekben méltán részesülvén, az anyaszentegyház szándékára ájtatosan végzik a szokott könyörgéseket, egyszer esztendőn át akármely nap teljes búcsút nyernek, mint az apostoli levél szól, mely marcziuz 22-én 1745-ben Rómában kiadatott. Azon időtől fogva járnak e szent helyre nem csak Magyarországmindentájékiból, hanem a szomszéd tartományokból, magányos és csoportos zarándokok, úgy hogy több mint 30 ezerre megy azok száma esztendőnkint. Akkor is, midőn 1786. szent Benedek szerzete felséges II. József parancsolatjára el volt oszolva, Dömölkön helyezvén egy plébános, több pap segédeivel, kik többnyire az eloszlatott szerzet tagjai valának, lelki szolgálatot tettek szünetlenül, és gyorsan feljegyzették azon kegyelemeseteket, melyekről hálaadó vallást tevének az odajövő Mária tisztelői. Miután pedig halhatatlan emlékezetű fejedelmünk, I-ső Ferencz 1804-ben ezt a szerzetet is előbbi birtokaiba, jussaiba s tartozásaiba visszahelyezteté, a dömölki apáturság is helyreállott, rajta lévén minden tőle kitelhető igyekezettel, hogy első királyunktól, szent Istvántól, reánk örökségképen szállott Nagyasszonyunk tisztelete, e sz. és tőle választott helyen gyarapodjék, mint ezt a mostani érdemes apát Weckerle Godefrid ur tettleg nyilvánítja. A mennyei atya, ki a hozzá folyamodóknak jó lelket ad, terjeszsze ejó lelket mindazokra, kikre sz. Benedek szerzetéből bizattatik a magyar ifjúság oktatása, nevelése; terjeszsze ejó lelket ezen növendékekre is! Valamint az ország zsengéjében e szerzet által a magyar nemzet szivében az Isten anyjának, úgymint a magyarok Nagyasszonyának tisztelete; úgy gyarapodjék e tisztelet e szerzet által, mig a magyar magyar lesz.” A búcsús ájtatosságok kedvelt színhelye volt a Szentháromság-szobor körüli terület. A szoborra 1790-től gyűjtötték a pénzt, de csak 1836-ban készült el.211 1856-ban a templom tetőzetét 3000 forintért felújították. 1859 januárjában az elkészült tervek alapján megrendelték a kegykápolna felújítását: a tetejét megemelték, kis toronnyal koronázták, és új oltárt kapott. Az oltárszentelést nagy ünnepséggel szeptember 11-én tartották. Történeti-kultusztörténeti különlegesség, hogy a XVIII. század második felében 211 Porkoláb 1927. 103. A hitéletnek és az itt megszerezhető búcsúknak feltétele volt a gyónás elvégzése. A plébánián lévő fénymásolatok szerint celldömölki gyónócédulák 1906-ból (a kegyszobor képe látható rajta) és 1908-ból ismertek. Ezeket a külön erre a célra nyomtatott lapocskákat a zarándokok az otthoni plébánosnak vitték a kötelező éves gyónás elvégzéséről szóló igazolásként. Szentháromság-szobor
