Soós Sándor - Soósné Veres Róza: Kismáriacell. Celldömölk búcsújáró helye (Celldömölk, 2012)
IV. Kismáriacell
IV. Kismáriacell 69 1808-as fogadalmi kép részlete. „Ex voto” 1831-es fogadalmi képen a kegyszobor előtt imádkozó anya és lánya Sokan szerencsétlenségük okozóját hozták: egy kést, amellyel valaki sebet ejtett magán; különféle lőfegyvereket, amelyek véletlenül vagy szándékosan elsültek vagy felrobbantak; kardot, amellyel valaki az ellenségét akarta levágni, de helyette annak anyját sebezte halálra. Láthatunk emberi testrészeket fából faragva vagy fémből öntve. Itt hagytak sok használt mankót vagy kicsiket fából és ezüstből, ezüst női kebleket, kisebb-nagyobb köveket, csontokat, sebkötéseket, foglyok láncait, férfi, női alakot, egész családot, ezüstből anyát csecsemőjével, ezüstből kisfiút égnek emelt szemmel és kézzel, kisfiút kezére tekert olvasóval, egyes és kettes szívet, kart, kezet, lábat, mellet, nyelvet és szemeket, bordákat, füleket, fejet. Sokan megfestették a bajt, amelyben szenvedtek, mások hímzett képen tüntették fel a kegyelmet. Az összes adomány 40%-a ismeretlen, 31%-a festett kép volt. A néprajzi szakirodalom szerint ez a kegyhelyek tárgyi anyaga közül a legmagasabb arányt jelenti.147 Ezeknek a képeknek a szinte teljes megsemmisülése mutatja azt a nagy kultusztörténeti veszteséget, amely az elmúlt századokban érte a kegyhelyet (elsősorban az 1780-as és az 1949-50-es években). A kegytemplom környékén álló, XVIII. században épült házak között említik Wifling Kristóf, valamint Biedermann Miklós festők épületeit. Ez arra bizonyíték, hogy a búcsúsok a fogadalmi képeket olyan nagy számban rendelték meg, hogy két festő is folyamatosan munkát kapott.148 147 Tüskés 1993. 188-191. 148 Porkoláb 1927. 107.
