Soós Sándor - Soósné Veres Róza: Kismáriacell. Celldömölk búcsújáró helye (Celldömölk, 2012)
IV. Kismáriacell
Kismáriacell 66 Kincstár, fogadalmi ajándékok (offerek). 18-20. sz. „1829-ben bagotai Farkas Ferencz Zala-megyei Táblabiró a négy évig tartó, s az orvosok tudományát kijátszó nyavalyájától azonnal, rögtön megszabadult, amint a Kis-Mária- Czelbe teendő zarándokolást magában megfogadta; s hogy: 1832-ben gyiróthi Takács fósefné Pünkösdnapján rögtön kigyógyult ama rögeszméből, mely őt annyira zaklatá, miszerint szemlátomást fogyott; de még: 1833-ban is valamely győri asszonyságnak (ki azonban nevét fájdalom! följegyezni megtiltá) ide jővén hálát adandó bevalló, mikép fiának, kit az orvosok mint gyógyíthatatlant s már-már a végső vonaglásban levőt immár elhagytak, visszanyert életet s egészséget a boldogságos Szűznek köszöni, kihez tett fogadását ezzel teljesíti.”135 A Dömölkön történt rendkívüli események hatására kapta a kegyszobor a „Szerencsés Mária” nevet. Ezzel függhet össze, hogy a szerencsétlenségek nyomán kialakult szükséghelyzetekben különösen sokan tapasztalták meg a kegyelem kiáradását. A „szerencsés” elnevezés közismertté válását szentképek feliratai és a mirákulum feljegyzések is segítették.136 A XVIII. század közepe után a szükséghelyzetek aránya előbb emelkedett, majd csökkent, akárcsak az ezzel kapcsolatba hozható ideg- és elmebajoké, amelyek gyógyulásáért fohászkodtak a kiscelli Máriához. Mindez a tartós török jelenlét hatásának a csökkenésével és a háborús helyzet javulásával hozható összefüggésbe.137 A zarándokok összetételére jellemző a kézműves réteg magas aránya,138 érdekesség, hogy több mint ötven különböző mesterség képviselői azono135 A Kis-Mária-Czeli... 1859.4. 136 Tüskés 1993. 232. 137 Tüskés 1993. 239. 138 Tüskés 1993. 232., 234.
