Soós Sándor - Soósné Veres Róza: Kismáriacell. Celldömölk búcsújáró helye (Celldömölk, 2012)
IV. Kismáriacell
IV. Kismáriacell 41 1739. július 9-én érkezett Dömölkre, ahol három rendtársat talált. Megdöbbenéssel látta a mérhetetlen szegénységet és az elkeserítő állapotokat. Első dolga volt, hogy a templomot díszítse, s a szükséges eszközökkel felszerelje. Ezután a Mariazellből hozott Máriaszobránakl;> épített ideiglenes hajlékot a Ság-hegyen, ahová rendszeresen, naponta eljárt imádkozni. Példájára már július 25-én, Szent Jakab napján gróf Cziráky egész háza népével kereste fel a helyet. Másnap 300 ember tódult ájtatoskodni a szoborhoz. Az apátot a mariazellihez hasonló kápolna építésére biztatták. Koptik Erdődy György grófhoz fordult, hogy engedélyezze kápolna építését a Ság-hegyen. A gróf azzal utasította el, hogy a hegy nem csak az ő személyes birtoka, hanem az egész családjáé,25 26 ráadásul a hegy akkor birtokper alatt állt. Az apát nem adta fel kápolnaépítési tervét, s a kolostortól keletre, a Marcal mocsaras vidékének szélén egy kis emelkedésen találta meg az építkezésre megfelelő helyet. Nyomban hozzáláttak a munkához. A Szűzanya tiszteletére egy kis deszkakápolnát emeltek, melyet csak később neveztek el Szent Annáról.27 A kápolna mellé egy kunyhót építettek remetelakásnak, mellette egy ásott kút állt. Mindezeket négyszögletes földsánccal vették körül. A kápolnát később javítgatták, majd részben kőből építették újra, s mellé még három remetekunyhót készítettek. Koptik a kápolnát az Istenanya dicsőségére azoknak szánta, akik a távolság miatt nem kereshették fel a stájerországi Mariazellt. A templomocskát Koptik a főapáthoz írt levelében „sacellum Cellense”-nek, celli kápolnának nevezte.28 A hely látogatásában az apát járt elöl jó példával. A földsánccal körbevett első kegykápolna Feltehetőleg Koptik vonul a kegykápolnához (kincstári freskó) (kincstári freskó) 25 A kegyszobor faragója ismeretlen stájer mester a 18. század elejéről. Festett, öltöztetett, megkoronázott faszobor. Bálint-Barna 1994. 326. Szilárdfy Zoltán meghatározása. Szilárdfy azonban tévesen 1729-re teszi a szobor vásárlását és 1731-re teszi Koptik dömölki apáttá való kinevezését. Ugyancsak Barna 1997. 206. A máriazelli kegyszobor másolatai közül hat lett búcsújáró kultusz központja. 26 Pacher 1912. 483. Oklevéltár 37. 27 Később díszesebb kőépület váltotta fel. 1825-ben megújították, 1865-ben a nyugati oldalára kis fatornyot emeltek. 1895-ben a kápolnát mint forgalmi akadályt lebontották. Porkoláb 1927. 59. 28 Mariazell és Magyarország. 650 év vallási kapcsolatai. 2003. Bánhegyi 117.
