Soós Sándor - Soósné Veres Róza: Kismáriacell. Celldömölk búcsújáró helye (Celldömölk, 2012)
III. Mariazell és a magyar Cellek
III. Mariazell és a magyar Cellek 27 gos Szűznek hálákat adván, az egész Magyar Táborral Czellben mene, a’ holott ezen Szent Képet, egy arany Koronát, egy aranyban foglalt Szent tetemekkel-való Reliquiáriumot, a’ maga vont arany köntösével, s’ aranyos Pallosával oda ajándékozd, mellyek e’ máj napig-is ottan tartatnak, az oltárra-is adott egy arany kelyhet, s’ más oltári eszközöket. Végre egy szép öreg Templomot-is épéttete, ki most-isfőn áll őrök emlékezetűi, úgy a’ Boldogságos Szűz KépénéTvaló Czella forma Kápolnát-is maga, s’ Ersébeth Királyné Aszszony képeivel együtt faragott köbül fől-állatá. A’ hol Isten áldásábul sok csudák történnek e’ máj napig-is, kiért dicsértessék Isten után a Boldogságos szép Szűz.”10 A krónikások és az Esterházy Pál által leírt események az évszázadok alatt számos műalkotáson jelentek meg, mutatva azok népszerűségét és ismertségét.11 A Nagy Lajoslegenda ábrázolásai a mai bazilika kupolatermének freskóin is láthatók.12 A magyarság számára Nagy Lajos király építkezése és adománya óta Mariazell kiemelkedően fontos kegyhely. Az évszázadok alatt rengeteg magyar zarándokot, zarándoklatot és adományt jegyeztek fel. A kegyszobor mellett az ún. Kincstári Madonna néven ismeretes votívkép,13 a „Schatzkammerbild” örvendett különleges tiszteletnek,14 főleg a magyar búcsúsok körében. Mariazelli zarándoklataink a középkor óta folyamatosak. A török háborúk és a reformáció elterjedése ugyan csökkentette az intenzitását, de a 17. században hatalmas fellendülés következett be. A hely olyan fontos volt a számunkra, hogy a források nemzeti kegyhelyünkként említették.15 A birodalom összes országából érkező búcsúsok számának növekedése miatt bővíteni kellett a bazilikát (1654-1704).16 Az új kegytemplom 12 mellékoltára közül a négy magyar alapítású is utal a töretlen történelmi kapcsolatra (Szent Imre-, Szent István-, Szent László-, Szent Katalin-kápolna). Különleges szerepet töltött be Mariazell életében az Esterházy család, főleg az első herceg, Pál, aki ötvennyolc alkalommal járt Zellben. 1691. augusztus 27-én a pompásan megrendezett, hálaadásból vezetett „nádori precesszión” 11 ezer emberrel zarándokolt a kegyhelyre.17 A látványos menetben színes ruhába öltöztetett lányok jelenítették meg a rózsafüzér titkait.18 A mariazelli szentélyt számos főpap és főúr kereste föl és ajándékozta meg, a bazilika kincstárában sok, különböző korból való magyar emléket őriznek: fogadalmi képeket, nemesfém tárgyakat, ékszereket, Nagy Lajos kegyképét, a Kincstári Madonnát. Különleges ünnep volt a 700 éves évfordulóra rendezett nagy zarándoklat 1857-ben, amelynek több kiemelkedő, magyar vonatkozású rendezvény emelte fényét.19 10 Esteras 1690. 88-91. 11 Szilárdfy 1984. A XIV. számú kép kísérőszövege. 12 Galavics 2004. 96-97. 13 Barna 1997. 197-199. A Kincstári Madonna önálló kultusszal bír. Számos másolata ismert, amelyek közül egyik-másik kegyképpé vált. Lásd: Szilárdfy 1984. a XIV. színes kép kísérőszövege. Elemzést ad még: PROKOP 2003. 95. 14 Serfőző 2004. 151-170. A tanulmány a kegykép párhuzamait, előzményeit, ábrázolásait, tiszteletének történetét is tárgyalja. 15 A kegyhely kegyszobra egyszerre Magna Domina Hungarorum (Magyarok Nagyasszonya), Magna Mater Austriae (Ausztria Édesanyja) és Mater gentium Slavorum (Szláv népek Anyja). 16 Fell 2003. 54-60. és Fidler 2004. 74-83. 17 Bálint-Barna 1994. 124-128.; Tüskés-Knapp 2001. 18 Esterházy Pál és Mariazell kapcsolatát sokan kutatták. Galavics 2004/ A. 113-124. 19 Bálint-Barna 1994. 124-128.; Tüskés-Knapp 2001.
